Tárgy: Lady Desmera & Oberyn herceg Pént. Feb. 09, 2018 10:56 pm
Lady Desmera & Oberyn herceg
Idejét sem tudtam, mikor jártam utoljára a kuzinom, Lord Paxter otthonában. Atyám az ő apja öccse volt, azonban hiába a közeli rokonság, nem találkoztunk túl gyakran gyermekként. Ennek ellenére örömmel válaszolt a levelemre, miszerint szeretném meglátogatni őket a Királyvárba tartó utamon. Daenerys királynőhöz tartottam, a bátyám nevében kívántam tárgyalásokat folytatni vele a nomád dohtrakiak okozta problémákról. A diplomácia sosem tartozott az erősségeim közé, de Doran a köszvényének hála képtelen volt lábra állni, így rám hárult ez a kellemetlen feladat. Legalább az utat megpróbáltam élvezni és némiképp felcsigázott a rokonok meglátogatása is - és természetesen az uralkodónk maga is, ugyan kit ne érdekelne Daenerys Targaryen? Érkezésemkor Lord Redwyne bemutatott a családjának, ezután már csak a vacsoránál találkoztam legközelebb a feleségével és a leányával. Az asztalnál kedélyes társalgás folyt az utamról, a szerencsés időjárásról, a vár úrnője sajnálkozott egy keveset a fivérem romló egészsége miatt és váltottunk néhány szót a Sárkánykirálynőről is. Egyszóval semmi más nem került terítékre, csak a szokásos semleges, bájcsevegésre tökéletesen alkalmas témák. Doran büszke lett volna rám, amiért kivételesen nem botránkoztattam meg egyetlen nemest sem, még a harmadik kupa arbori bor után sem. Másnap a várkertben kerestem egy kellemesen csendes helyet, ahol nekifoghattam a levélírásnak. Megígértem a vendéglátóimnak, hogy átadom üdvözleteiket Dorannak, emellett pedig tájékoztatni akartam az utam során látott kóbor dothrakiakról is. Bizonyára rájöttek, hogy magas rangú utazóval találták szemben magukat, máskülönben nem úsztuk volna meg küzdelem nélkül. Minden áldott nap érkeztek a panaszok Doranhoz és a tanácsadóihoz a kifosztott kereskedőkről és vándorokról, a feldúlt településekről, elrabolt asszonyokról és gyermekekről. Csak bízni mertünk benne, hogy Daenerys megértően fordul felénk és megoldást is talál erre az állandó gondra. Senki sem akarta, hogy a Martell-ház a saját kezébe vegye az irányítást, mert nem állt módunkban békés keretek között gátat szabni a dothrakiak barbár szokásainak. Aláírtam az üzenetet és viaszt csorgatva rá gyorsan lepecsételtem, hogy később a mesterre bízhassam a feladását. Ekkor hallottam meg a céltáblába csapódó nyilak jellegzetes, tompa hangját. Lord Paxter előző nap hosszasan szabadkozott a fiai távolléte miatt, nem értettem, ebben az esetben ki gyakorolhatott ilyen lelkesedéssel. A ruhám zsebébe csúsztattam az apróvá tekert levelet, majd kíváncsiságtól hajtva elindultam a hang irányába. Egy buzgó apródra számítottam, ehelyett azonban Lady Desmerát találtam a céltáblákkal szemben, kezében íjjal. Tisztes távolból figyeltem, amíg újból a fatábla közepébe nem talált, nem szerettem volna megzavarni. - Igazán szép lövés. Atyád nem dicsekedett el vele, milyen tehetséges íjász a lánya. Ő tanított? - Mind a nyolc leányomat én tanítottam harcolni, a legidősebbtől a legkisebbig. Nem találtam semmi kivetnivalót Lady Desmera érdeklődésében az íjászat iránt, különösen nem úgy, hogy látszólag tehetsége is volt hozzá.
Desmera Redwyne
Lady, nemes úrnő
Tartózkodási hely : Arbor szigete
Tárgy: Re: Lady Desmera & Oberyn herceg Szomb. Feb. 10, 2018 2:45 pm
Amikor megtudtam, hogy vendég érkezik köreinkbe, már előre próbáltam kitervelni, milyen ürüggyel nem jelenek meg az este folyamán családom körében. Édesanyám azonban hamar rendre intett, s tudatta velem, csak atyám - az ő szavaival élve - jóképű kuzinja Oberyn herceg Dorne-ból. Sok mesét hallottam már róla és bár nem ültem tűkön, hogy mikor érkezik meg, azért már kíváncsi voltam rá. Természetesen az este a szokásos keretek között zajlott. Illedelmes kérdések és válaszok oda-visszája, melyek az est előrehaladtával kicsit lazultak, illetve a nyelvek forgása kissé akadósabbá vált.
Másnap semmi tervem nem volt, gondoltam talán majd járok egyet az erdőben vagy lent a parton múlatom az időm. Igen, kissé unalmas erre hölgyként létezni. A célbalövők mellett elhaladva nem bírtam megállni, hogy ne kapjak magamhoz egy íjat. Néha még egy-két apródnak is szoktam segédkezni, hogy ügyesebb legyen. Persze elsőnek mindig nevetnek az ifjak mondván, majd pont egy hölgytől kell tanács és segítség, ugyan. Aztán persze jókedvüket, s szarvukat hamar letöröm. Ez akkor a legmókásabb, amikor a fivéreim is itthon vannak. Ám most sem apródok, sem fivéreim, csak én egyedül. Vagyis úgy hittem, nincs itt senki rajtam kívül. Zavartan fordulok a hang irányába, melynek bácsikám a forrása.
- Köszönöm és nem. - válaszolom egy mosoly kíséretében. - Sőt, ami azt illeti atyám kifejezetten ellenzi, hogy érdeklődöm a harcművészetek iránt, így nem is csoda, hogy nem említette az ő szavaival élve: hóbortom. Horas és Hobber tanítottak, mikor még gyermekek voltunk. Javarészt az erdőben, hogy atyánk ne tűzdelje cselekvésünk folyamatos megjegyzésekkel, miszerint nem úrhölgyhöz méltó a viselkedésem és ne vadítsanak el a fiúk, mert így is nehéz lesz nekem férjet találni - vallom meg neki nevetve, s visszateszem a helyére a gyakorlóíjat. Na igen, ez utóbbit már akkor is jól látta.
Oberyn Martell
Dorne hercege
Tartózkodási hely : hol itt, hol ott
Tárgy: Re: Lady Desmera & Oberyn herceg Hétf. Feb. 12, 2018 12:44 am
Lady Desmera & Oberyn herceg
Rosszallóan ingattam a fejem. Természetesen nem Lady Desmerának szólt, sokkal inkább az atyjának, aki ilyen mereven elutasította a lánya különleges érdeklődését. Sosem értettem ezt a régimódi hozzáállást, hiszen nem arra vágyik minden édesapa, hogy biztonságban tudhassa a lányát ezen a kegyetlen világon? Nem lehettünk mindig ott, hogy megvédjük őket, még a fivéreik sem. Engem büszkeséggel és nyugalommal töltött el, hogy a lányaim bármely férfit képesek lennének levágni, ha az erőszakoskodik velük. - Én mindig azt vallottam, hogy a hölgyeknek is meg kell védeniük magukat. Mind a nyolc lányomból jó harcost neveltem, bár a kicsiknek még van mit tanulniuk. Annyi erőszak van a világban, sosem árt, ha egy leány tud magára vigyázni - fejtettem ki a véleményemet teljesen őszintén. - És ami a házasságot illeti... Ugyan ki akar egy sótlan feleséget magának, aki a hímezgetésen kívül semmiben sem jeleskedik? Bizonyára akadnak páran, de a férfiak többsége úgy vélem, ennél izgalmasabb párra vágyik. Engem világ életemben untattak az ilyen unalmas asszonyok, akik szánt szándékkal homokba dugták a fejüket és próbáltak minél tudatlanabbnak és engedelmesebbnek tűnni. Tudtam, hogy sok férj erre vágyik, egy könnyen irányítható, sosem feleselő nőre, de engem a hideg rázott tőlük. Semmi tűz, semmi szenvedély, mindez szánt szándékkal... Belegondolni is borzasztó. - Északon is volt alkalmam találkozni remek női harcosokkal. Jaenis Karstarkot például nem szívesen haragítanám magamra, talán még az én torkomat is könnyűszerrel átvágná, ha nem kedveltük volna meg egymást. Őt is az atyja tanította. Persze az északiak egészen másképp gondolkodnak, mint mi, déliek - tettem hozzá. Azt az aprócska részletet elhallgattam, hogy az északi utamon Lady Jaenissel meglehetősen közel kerültünk egymáshoz, a kedves férje háta mögött. Nem szerettem volna megbotránkoztatni szegény lányt és különben sem volt igazán érdekes történet, csak egy megszokott kis affér egy elhanyagolt feleséggel.
Desmera Redwyne
Lady, nemes úrnő
Tartózkodási hely : Arbor szigete
Tárgy: Re: Lady Desmera & Oberyn herceg Szomb. Feb. 24, 2018 12:35 pm
Oberyn szavaira egy kissé kesernyés mosollyal reagáltam. Bár az én atyám is ily gondolkodású lenne. Sajnos anyám ez ügyben hatástalan rá. Pedig ez aztán nagy szó, ha anyámról van szó. Az pedig, hogy én egyáltalán nem kívánok férjet magamnak már el sem éri a fülét. Sokkal inkább lennék harcos amazon, mint férje mellett bájosan bólogató játékszer.
- Hogy fivéreim szavaival éljek, arra is tökéletes ezen tudás, ha véletlenül nem megfelelőnek találom jövendőbelim. Oly tragikusak tudnak lenni a vadász-balesetek - mosolyodtam el cinkosul, s eszembe jutott miként adták elő a fiúk az esetleges történetet. Bár én nem vagyok olyan biztos, színészi tehetségemben, mint ők, minden esetre amikor erre gondolok, mindig jobb kedvre derülök. Ó szegény uram, az a botor... pedig én mondtam, hogy vigyázzon magára, inkább ne induljon neki, de a férfiak már csak ilyenek...
- Szívesen ellátogatnék egyszer északra. Lenyűgöz az ottani emberek bátorsága. Oly közel a vadakhoz. Bizonyosan érdekesebb az élet arrafelé, mint itt nálunk. Csak a bor a pompa... a legérdekesebb történés amikor megérkeznek a kereskedőhajók - mondom unottan. - Természetesen a kalandozás is férfiúnak való dolog atyám szerint. Egyszer vetettem föl neki, hogy elmennék egyik bátyámmal, mikor feleségnézőbe indul. Az az arc, amivel közölte, hogy szó sem lehet róla... félő volt, hogy felrobban. - forgattam meg szemeimet.
Oberyn Martell
Dorne hercege
Tartózkodási hely : hol itt, hol ott
Tárgy: Re: Lady Desmera & Oberyn herceg Hétf. Márc. 05, 2018 12:24 am
Lady Desmera & Oberyn herceg
A válaszára felnevettem, még csak meg sem próbáltam leplezni, mennyire mulattat a fivérei ötlete. Nem mellesleg maradéktalanul egyetértettem a Redwyne fiúkkal, a húguk nagyon is hasznát vehette még a jövőben ennek a képességének. Ha a nővérem kiváló harcos lett volna, talán még máig is élne a gyermekeivel együtt. Talán. De ezen már feleslegesen keseregtem, az istenek sem adhatták vissza Eliát és a kicsiket, legfeljebb én küldhettem a túlvilágra Gregor Clegane-t. Csak kerüljön a kezeim közé... - Micsoda rafinált ifjú hölgy - ingattam a fejem hitetlenkedve. A szó jó értelmében hitetlenkedve természetesen, egészen lenyűgözött a szókimondó stílusával. - Én mindig azt mondom a leányaimnak, hogy ha egy férfi kezet emelne rájuk vagy erőszakoskodna, akkor... ó, ilyesmit igazán nem illendő egy fiatal hölgy előtt kimondani, oda se figyelj rám, kedves. Úgy sejtettem, az én remek tanácsom nélkül is feltalálná magát, ha a sors egy goromba férfivel sodorná össze. Azért a lelkem mélyén reméltem, hogy megkíméli az élet ettől a csalódástól, igazán szimpatikus lánynak tűnt, aki nem érdemelt ilyesmit. Nem mintha akármelyik nő megérdemelné, hogy bántalmazzák... - Sajnos azzal a kiábrándító ténnyel kell szolgálnom, hogy a nemesi élet mindenhol éppen olyan unalmas, mint itt. Az északi urak is csak bort vedelnek a váraikban, csupán három réteggel több ruhában. A Starkok rettentően sótlanok, néhány nap után Deres sem olyan érdekes, mint a könyvekben. Még a Boltonok a nyúzott embereikkel sem túl érdekfeszítőek, csak dideregnek ott fenn északon és morognak az elfagyott termés miatt. Az utazás sosem miattuk érdekes, aki csak vártól várig halad, semmit nem lát a világból és a kalandjai kimerülnek egy kiadós lakomában. Persze a többség így szereti. - Igazán nem akartam lelombozni Lady Desmerát, csak az igazságot közöltem vele. Valószínűleg az atyja úgysem engedte el innen az esküvője napjáig, utána pedig majd a férje telepszik rá és gátolja meg a világjárásban.
Desmera Redwyne
Lady, nemes úrnő
Tartózkodási hely : Arbor szigete
Tárgy: Re: Lady Desmera & Oberyn herceg Vas. Jún. 10, 2018 3:06 pm
Hiába a hangsúly, s a hallottak, bennem attól még nem szűnt a vágy, hogy ellátogassak egyéb területekre is.
- Már maga a tény, hogy elhagyhatom ezt a helyet felemelően hat rám - fűzöm hozzá ehhez a témához, s valószínűleg az arcom minden érzelmemet elárulja. Gyönyörű helyen élünk, kár is volna tagadni, csak egyszerűen kevés az inger, ami itt ér minket. Vagyis engem. Számomra kezd kicsiny lenni ez a sziget.
- Mondd Oberyn herceg, jártál már a Keskeny tengeren túl? - jut eszembe hirtelen a gondolat, ahogy így belemerültem az elvágyódásba. - De úgy igazán ,nem csak a part menti területeken. - kíváncsiskodtam. Ha már úgysem jutok el, legalább hús-vér ember meséljen róla. A könyvekből persze rengeteg információt gyűjtöttem már, de az mégsem ugyan olyan.