KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


 
Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Idövonal
305 AC - Az oldal történetének indulási ideje

304 AC - Ramsay Bolton és Jaenis Karstark eljegyzése

304 AC - Petyr Baelish és Margaery Tyrell eljegyzése

303 AC - Jaime Lannister felmentése a Királyi Őrségből, megválasztása mint Casterly-hegy ura és a Nyugat Őrzője

303 AC - Daenerys Targaryen Westerosra érkezése, a trón átvétele, Cersei Lannister száműzetése

303 AC - Petyr Baelish és Ramsay Bolton szövetségre lépése

303 AC - A hatodik évad vége
Chatbox
Vándorok
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (36 fő) Pént. Feb. 02, 2018 5:29 pm-kor volt itt.


Dalnokok zengték
Matters of Importance ● A Véreb & a Farkasfiók
Your destiny is written Emptyby Arya Stark
Szomb. Márc. 07, 2020 6:10 pm


Reszkető-tenger
Your destiny is written Emptyby Tenarie Adaire
Kedd Nov. 06, 2018 6:07 pm


Észak nem feleljt
Your destiny is written Emptyby Laerys Drennelion
Pént. Nov. 02, 2018 1:27 pm


Halloweeni borzongás
Your destiny is written Emptyby Margaery Tyrell
Csüt. Okt. 25, 2018 6:49 pm


Hírek
Your destiny is written Emptyby Margaery Tyrell
Pént. Okt. 19, 2018 12:10 pm


A káosz egy létra
Your destiny is written Emptyby Margaery Tyrell
Csüt. Szept. 27, 2018 6:32 pm


Dorne-i herceg fakó lovon
Your destiny is written Emptyby Emmelyne Florent
Vas. Szept. 23, 2018 8:16 pm


Weddings are boring
Your destiny is written Emptyby Arya Stark
Vas. Szept. 23, 2018 7:54 pm


Old debts - Arya & the Hound
Your destiny is written Emptyby Arya Stark
Szomb. Szept. 22, 2018 6:29 pm


The Pink Wedding
Your destiny is written Emptyby Arya Stark
Szomb. Szept. 15, 2018 8:24 pm


Vízi [Baratheon] Gendry
Your destiny is written Emptyby Arya Stark
Vas. Szept. 09, 2018 12:44 pm


World of Witchers
Your destiny is written Emptyby Arya Stark
Szomb. Szept. 08, 2018 11:08 pm


♕ Háttérhatalom kacatjai
Your destiny is written Emptyby Margaery Tyrell
Szomb. Szept. 08, 2018 1:08 pm


Eredményhirdetés
Your destiny is written Emptyby Balerion, az Iszonyat
Pént. Aug. 31, 2018 1:16 am


Hiányzásnapló
Your destiny is written Emptyby Lysander
Csüt. Aug. 30, 2018 12:03 pm


World of Shadowhunters
Your destiny is written Emptyby Vendég
Hétf. Aug. 27, 2018 7:05 pm


Clive Standen
Your destiny is written Emptyby Rydan Blackwood
Szomb. Aug. 25, 2018 8:37 pm


Régi trükk
Your destiny is written Emptyby Rongyos Herceg
Pént. Aug. 24, 2018 9:08 pm


Your destiny is written
Your destiny is written Emptyby Jaqen H'ghar
Szomb. Aug. 18, 2018 10:16 pm


Resemblance
Your destiny is written Emptyby Jaqen H'ghar
Szomb. Aug. 18, 2018 9:32 pm


Nyilvántartás
Lord
6 fő
Lady
8 fő
Ser
2 fő
Zsoldos
0 fő
Közrendű
2 fő
Vadak
0 fő
Keleti népek
3 fő
Mester
0 fő
Fattyú
0 fő
Éjjeli Őrség
0 fő
Nincstelen
3 fő
Összesen
24 fő

Megosztás
 

 Your destiny is written

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Jaqen H'ghar
Jaqen H'ghar
Arcnélküli ember


Tartózkodási hely : ► Anywhere


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Your destiny is written   Your destiny is written EmptyCsüt. Márc. 01, 2018 8:23 pm




Arya ⚔ A Férfi
Mert a Sors elől nem lehet menekülni
A Férfi letett már arról, hogy megkeresse a leányt, hiszen ő maga választotta meg útját, a Sokarcú isten pedig nem nevezte meg arcnak. A lány nem felejtett az lenni, akivé vált, csakhogy közben megtartotta a nevét, elfelejtett senki lenni.
A Férfi letett arról, hogy megtalálja, útjaik elváltak, messzire kerültek, ami talán jobb, talán rosszabb, ki tudja, csakis egy felsőbb hatalom.
A Férfi letett arról, hogy a tanítványt megtartsa, hisz az elmenekült, a Sors elől pedig felesleges futni, mert az úgyis eljön, mikor el kell jönnie, így a férfi járni kezdte a világot a Sokarcú isten áldásával. Szolgált és élt, mint eddig, néha visszatért Braavosba, néha pedig elment, ahogy esett.
De a Férfi útja előbb kereszteződik a Stark leánnyal, mint maga is várná? A sok járás-kelés, a sok utazás, végül egy mederbe terelte, nem tudta elkerülni Westeros ezen szegletét, nem mintha akart volna, de mégis tisztában volt azzal, hogy a leány Stark, véletlen lenne? Vagy a Sokarcú isten most döntött végre? Kézbe kapja a nevet, kézbe kapja a nevet, mely nem másé, mint egy Starké? Valakié…
Oly könnyedén mászkál az emberek között, észre sem veszik, mintha láthatatlan lenne, végül is, ez egy Senki élete, nem léteznek, cserébe dicsőülnek a Sokarcú Isten áldásában.
Nem járt, vagyis nagyon rég Északon, elszokott a hidegtől, elszokott ettől a fagyos élettől, mely oly annyira más, mint Dél, vagy az ország közepe, esetleg a határokon kívül, annyi mindent látott, de az ő mentalitásától eltért ez a merevség, amivel Deres ajándékozta meg.
Kabátba burkolózva sétált végig egy saras utcán, majd egy másikon és majd egy harmadikon, céltalanul haladt, engedte, hogy lába vigye. Mily meglepő…
Egészen, míg meg nem látta az ismert termetet, aki ott sínylődött az utcán, aki várt a Fekete és Fehér háza előtt, aki odajött fákkal a kezében a ketrechez, aki hozta a neveket, aki megtanult Senki lenni, mégis megtagadta, pedig jobban élete része, mint gondolná. Arctalannak lenni nem olyan, mint egy könyv, amit idővel be lehet csukni… Nem.
Látta, megismerte, csakhogy a lány halála nem most jött el, tartozásaikat egymás felé réges-régen lerótták, akkor hát, mi az összekötő kapocs? Arya valaki, Jaqen senki. Elmosolyodott, míg végül csak összehúzta maga előtt a prémmel bélelt kabátját, hogy a szél ellen védje, ez is csak egy senkitől ellopott ruha volt, de ki mondja meg ezt róla?
Sokarcú isten, mit akarsz?
Elsétált a lány mellett minden szó, vagy jel nélkül, mintha idegenek lennének, és csak jó három-négy méterről fordult vissza feje, hogy tekintetét rá emelje. – A leány nem tudja, hogy mi vagy inkább, hogy ki legyen? – tette fel a kérdést, majd visszafordult, hogy folytassa az útját tovább.
⚔ Remélem jó... És bocsánat, hogy ennyit késtem vele ⚔

Vissza az elejére Go down

Arya Stark
Arya Stark
Lady, nemes úrnő


Tartózkodási hely : Deres


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Your destiny is written   Your destiny is written EmptyPént. Márc. 02, 2018 9:33 pm

Your destiny is written Tumblr_static_tumblr_static_ddmjh0fevfkg4ckc848wsccg0_640
Már vagy két hete is megvolt, hogy Deresbe érkeztem. Az első napok természetesen pörgősen, eseménydúsan teltek, hisz szerencsére akadt még pár élő rokonom, akiket meg kellett ölelgetnem – kevesebbel nem érték be -, de még annál is több halott akadt, akiktől illően el akartam búcsúzni. Bár Sansával sosem voltunk épp mintanővérek, a zord tél összehozza a falkát, ebben atyámnak utólag is igaza volt. És Jon, az én legkedvencebb testvérem mind közül – még ha csak félig is -, alig vártam, hogy megszorongassam, és ó, mennyire örült is nekem! Már majdnem annyira, mint én Neki. Szorosan megöleltem Bran-t is, mielőtt vagy fél napot töltöttem volna a családi kriptában. Testvéreimtől megtudtam, hogy atyámon, anyámon, és Robb-on kívül Rickon-ért is imádkoznom kell. Különös volt a végeláthatatlan hosszú utam után, mely leginkább a Sokarcú istent dicsőítette, ismét a Régi istenekhez imádkozni. De a családom nem érdemelt kevesebbet. Még akkor sem, ha a feledéstől némileg sutára sikeredett az az ima. Bosszúszomjam némileg csillapodott a Frey-házon vett revans után, és Cersei Lannister száműzetésével ideiglenesen még egy embert lehúzhattam a listámról. Nem feledtem el a bűnöket, amiket a családom ellen elkövetett, inkább úgy fogalmaznék, hogy lazítottam a hurkon, amit a nyakára kivetettem. Még egy apró cselszövés, egyetlen félrelépés, rossz lélegzetvétel, és fej nélkül találhatja magát, mint atyám. Vagy átvágott légcsővel, mint anyám. Mindenesetre egyelőre körülöttem, és bennem is béke honolt. Itthon voltam, és bár a számuk jelentősen megfogyatkozott, de olyan emberek vettek körül, akik szeretnek, és akik a legtöbbet számítanak az életemben. Időmet javarészt Deresben és Deres környékén töltöttem, amikor épp nem gyakoroltam, akkor a várnép életében vállaltam aktív szerepet: irányítgattam a szolgákat, rendre utasítottam az őröket, szortíroztam a termelők által beérkezett élelmet, részt vettem a vadászok megbeszéléseiben. Nem gondoltam volna soha, hogy egy átlagosnak tűnő nap bizonyul majd épp rendkívülinek. Aznap épp egy szekér frissen érkezett, fiatal tyúk hárem felett bíráskodtam, amikor elhaladt mellettem. Tudtam, hogy Ő az, éreztem a libabőrből, ami derékból fakadóan végigborzongatta a hátam, mégis megpróbáltam elaltatni a gyanút, mondván, mit keresne Jaqen Deresben, de rá kellett jönnöm, hogy erre alapoznom vajmi gyengeség. Vézna, ingatag lábakon álló teóriám akkor dőlt le végleg, amikor a jól ismert zöngék megütötték a fülem. Semmi kétség. Jaqen H’ghar volt az, legalább is a leány ezt az arcot, ezt a nevet ismerte a legjobban. Ugyanakkor a leány azt gyanította, valahol mélyen, hogy Jaqen H’ghar is csak egy arc a sok közül. A leány sosem győződött meg róla, hogy a férfinak ez-e az igazi arca, az igazi neve. Valamikor a barátomnak hívtam a férfit, egy részem, mely inkább a gyerekkoromhoz tartozik, még mindig annak tekinti; bár inkább hívnám egy megbízható szövetségesnek, annak ellenére, hogy volt, amikor az életemre tört. Naivitás lett volna elhinnem, mi több, bíznom abban, hogy a férfi is így gondolja. Sokat tanultam a férfitól. A sok ismeretlen arc közt, ami mögé bújtam, leltem rá azonban arra, aki igazából vagyok. Az első sokkból akkor tértem magamhoz, amikor az ismerősen ismeretlen, rézszőkébe vegyülő ősz tincsek már elfelé fordultak tőlem. Emelt hangon szóltam utána. Annyi kérdésem volt, azt sem tudtam, melyikkel kezdjem.
- A leány végre tudja, ki akar lenni igazán. – beállt közénk pár másodperc csend, melyet csak a tyúkok kotkodálása, távoli vas ütlegelése, sürgölődő hangok zavart meg – A lány sokat tanult a férfitól. A lány azóta kereste önmagát, hogy atyját lefejezték. A lány igazán csak akkor jött rá, kicsoda, amikor nem volt senki sem. – Itt ismét tartottam egy kis szünetet, s a legrosszabbtól tartva mégis feltettem a kérdést, amire véltem választ kapni. – Braavos a világ túlfele Dereshez képest. Mi szél hozott erre? – Reméltem, nem egy számomra fontos név miatt jött, különben eme igen különös, ámde vajmi ingatag szövetségünk a végéhez közeledett volna. Törtem pár hosszú másodpercig a fejem, de úgy ítéltem meg, jobb, ha nem hagyom a férfit egyedül garázdálkodni az otthonomban. Ki tudja, a válaszától függően még a segítségére is lehetek.


632 szó x I get strange vibes from this... x mood
Vissza az elejére Go down

Jaqen H'ghar
Jaqen H'ghar
Arcnélküli ember


Tartózkodási hely : ► Anywhere


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Re: Your destiny is written   Your destiny is written EmptyKedd Márc. 27, 2018 7:02 pm




Arya ⚔ A Férfi
Mert a Sors elől nem lehet menekülni
A férfi a Sokarcú isten szolgája, a lány Arya Stark, ugyan a két világ kapcsolódott egy röpke időre egymáshoz, de útjaik megint elváltak, és nem fogják többé keresztezni egymást. A férfi nem létezik, nincs neki senkije, csakis az Arctalanok, csakis a nevek, amiket aztán eltűntet. A lánynak? Ezt nem mondhatja el magáról már, egyszer elmondhatta, egyszer talán Arctalan is volt, ítélje meg a Sokarcú isten, kinek útjai kifürkészhetetlenek és tervei átláthatatlanok. Arya is csak egy fogaskerék a gépezetben, mint mindenki más, hogy milyen jövője lesz? Jaqen nem tudja megmondani.
A férfi szeme rutinosan méri fel a lány könnyed alakját, veszi szemügyre a kisugárzását, hallja meg a nem túl magas hangokat, melyeket kiejt a vékony száján. Változott és mondhatni nem változott. Idegen ismerős, vagy ismerős idegen? Egyáltalán, a férfi elmondhatja, hogy ismerte a lányt? Talán. Ismerte, hogyan váljon arctalanná, hogyan dobja el a nemesi nevet, a múltat és a jövőt, de aki most előtte áll? Arc az arcok között, valaki a Valakik között. Szakadék van közöttük, mély és átléphetetlen, mely világaikat elválasztja.
Visszafordult végül, hisz nem is akart elmenni, ugyan egy név vezérelte ide, de tisztában volt azzal, ennél több is van a történések mögött. Nem tudja mi, képtelen megfogalmazni, vagy akár szavakba önteni, szimplán csak lába vitte, hogy a Sokarcú isten is azt akarta, hogy idejöjjön, az már más kérdés.
A Stark leányban ott volt az a senki, akit ismert, az árnyéka ugyan, de még ott lebegett benne, nem felejtheti el múltját, mert így lesz jövője, így lesz végérvényesen valaki. Kihúzott tartás, megemelt állt, határozott kiállás, a férfi elismerően biccentett. A nemesi tartás és valami plusz, amit még ő adott hozzá. Az ötvözet erős és hatékony, hogy ebből a lány mit ért meg, megint csak más téma.
Eddig kifejezéstelen vonásai megenyhülnek, szinte mosolyog a kiejtett szavakra, de nem válaszolna, majdnem sikerült is a csöndnek beállnia, megfeszülnie közöttük, míg a lány újra bele nem fogott.
- A lány még nem jött rá, hogy kicsoda, de jó úton halad afelé. A nevet már tudja, de az arcot még nem – bólintott, hogy egyetért a szavakkal. Ő is ezt látja, és ezért foszlott szerte a Sokarcú isten haragja is. Aryának más útja van, igazán, sosem volt senki, szíve mélyén nem akart az lenni, de mégis, valami mozgatta, hogy küzdjön, hogy egy röpke pillanatra de levesse azt az álarcot, ami most ott fénylik arcán. Sosem volt igazán senki, vagy oly röpke ideig, hogy azt el is lehetne feledni, csakhogy a hozzá vezető út nem volt könnyű, sem a tanítónak, sem pedig a tanítványnak.
- Egy Valakit miért is érdekel egy Senki szava? – döntötte oldalra a fejét a férfi, ahogy a kimondott kérdésre néma választ adott. Mégis, miért érkezett? Az első pillanattól kezdve tudták, hogy Jaqen miért is van Deresben, ehhez csak amolyan kis kitérő, hogy Aryába is bele ütközött akarva-akaratlanul is.
Életet életért, ma valakinek halnia kell, ha nem is a név gazdája lesz, ez akkor is így volt, mikor Jaqen menekült meg a ketrecből. Három életért cserébe, három név. De most miért mondja el a nevet? – Életet életért – rázta meg a fejét, hogy ebbe Arya ne folyjon bele és remélte, hogy a leány, nem is fog belefolyni. Nagyon is remélte, különben könnyű szívvel tudna távozni Deresből. Szürkéskék tekintete a lányon állapodott meg, ahogy az melléért. Nosztalgikus és egyaránt idegen érzés kerítette hatalmában. A múlt és a jelen… Deja vu.
⚔ Remélem jó... És bocsánat, hogy ennyit késtem vele ⚔

Vissza az elejére Go down

Arya Stark
Arya Stark
Lady, nemes úrnő


Tartózkodási hely : Deres


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Your destiny is written   Your destiny is written EmptyPént. Márc. 30, 2018 1:17 am



Valar Dohaeris
Hazudnék, ha azt mondanám, nem lep meg, hogy Jaqen erre jár. De akkor is, ha azt mondanám, meglep. Olyan különös érzés kavargott bennem, nehezen tudnám megfogalmazni, mi is az. Édeskés, pasztellszín szellő táncolt körbe, ahogy az ismert ismeretlen arcot újra látom. Bár a férfi mindig tagadta, határozottan ágállt a tény ellen, én a szívem legmélyén, mely Arya Stark-hoz tartozott, a barátomnak tekintettem. Segítségemre sietett, amikor bajban voltam, az nem számított sem akkor, sem most, hogy e mögött vallásos eskü állt. Segítettem neki, ő is segített nekem, ettől pedig – mi több, éppen ettől – lett valaki a senkiből. Arya Stark barátja, bizalmasa, mentora, patrónusa. A férfi mindent tudott rólam, túljárni az eszén már akkor is képtelenség volt.
Megleptek a szavai. Nem látott engem, mióta igencsak viharosan otthagytam a Fekete és Fehér Házát, és az első, amit mondani képes, az ez? Hirtelen nem is tudtam visszavágni, pedig nyelvem majd’ olyan éles volt, mint Tű hegye. Csak második megfontolásra jöttek a szavak.
- Arya Stark-nak csak egyetlen arca van. Vagy tán épp arra próbálsz sarkallni, hogy állapodjak meg ennél, és mondjak le a többiről?
Ebben végül is volt ráció. Több, mint abban, mintha Deres úrnője holnaptól szőke, kék szemű fruska volna, aztán pedig hollófekete fodros frizurát, és smaragd szemeket viselne. Nem mondom, mostanság tetszik a béke, ami bennem és körülöttem szunnyad, de ha eldobnék mindent, amit eddig tanultam, amit egy értékes barát adott át nekem, az egyenlő volna azzal, hogy beismerem, felesleges volt minden. De nem volt felesleges. A Frey-ház nincs többé, Meryn Trant nincs többé, Polivar, és sok-sok másik arc nincs többé. Nem voltam itt, amikor a testvéreim az otthonomért küzdöttek, de a saját háborúmban győztes csatákat arattam, egyiket a másik után. Mindezt Jaqen-nek köszönhetem. Ezt a tudást én választottam, nem akartam megválni tőle. Farkas vagyok, nem úrihölgy.
- Ez a senki a barátom. Lassan az egyetlen, aki maradt nekem. Ha a senki olyan nevet mond, ami a lánynak a kedvére van, - amiben egyébként kételkedtem, hisz Deresben mindenki élete számított nekem – talán még segíthet is a férfinak. Továbbá Arya Stark szeretne megbizonyosodni róla, hogy egyik testvérének sem esik bántódása.
Bólintottam határozottan. Felesleges a férfi előtt észjátékokba és csavaros szófordulatokba bonyolódni, a férfi különösebb erőlködés nélkül átlátott a lányon. A lány sem volt épp kutyaütő, talán még többet is tanult a férfitól, mint gondolná. Sétára invitáltam a férfit, még egy hosszú pillanatra a Hosszú Nyár egének kékjével égő tekintetem összefonódott az övével. Eszem ágában sem volt Jaqen ellen kardot, sem mást emelni. A férfi azon kevesen közé tartozott, aki a maga különös, megmagyarázhatatlan, misztikus módján gondját viselte a lánynak, a lány kedvelte, a lány tűzbe tette volna érte a kezét, ha arra kerül a sor, a lány Tűjét rántotta volna érte, és hátát a férfiénak vetve küzdött volna mellette, ha kutyaszorítóba kerül. Ha úgy érzi, jobb nem megosztania vele, miféle ügyletbe keveredett, a lány kissé neheztelni fog rá. Elvégre, ki ismeri jobban nála Derest, a népét, Észak maró hidegét, és Jaqen H’ghar-t, ha nem Arya Stark? Elkönyvelvén, hogy nem szándékozik belefolyni a részletekbe, inkább tereltem a témát.
- És, hogy tetszik Deres? Egészen más, mint Braavos, ha jól sejtem. Bár, neked nem okozhat különösebb gondot. Annyifelé járhattál már… Sosem meséltél egyiről sem. De ha a férfi szemébe nézek, látom, mennyi helyen járt, és mennyi mindent látott. Láttál már sárkányokat? Nagyobbakat, mint a Sárkányverem? És óriásokat? Rémfarkast? Hirtelen megcsikordult a szívem, ahogy eszembe jutott Nymeria. Olyan hangosat roppant, hogy talán még a férfi is hallhatta, ahogy mellettem sétált. Rettenetesen hiányzott nekem, tudtam, még életben van, hiszen gyakran álmodok róla, ahogy a többi testvéreim is álmodtak saját farkasukkal. Feltett szándékom volt egy nap megkeresni, és újra egyesülni vele, de még nem jött el az ideje. Most még más, fontosabb dolgaim voltak. És talán egy kicsit tartottam is tőle, milyen lesz az újratalálkozás…

A férfi & A lány
627 szó | I get strange vibes from this... | mood |?

Vissza az elejére Go down

Jaqen H'ghar
Jaqen H'ghar
Arcnélküli ember


Tartózkodási hely : ► Anywhere


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Re: Your destiny is written   Your destiny is written EmptySzer. Ápr. 04, 2018 4:09 pm




Arya ⚔ A Férfi
Mert a Sors elől nem lehet menekülni
A lány felnőtt, efelől nem volt semmi kétség. Az alatt a röpke hónapok alatt a gyermeki gondolatok megváltoztak, felelősség, komolyság költözött a játékosság mellé. Még ahhoz mérten is megváltozott, hogy otthagyta a Fekete és Fehér Házát, ahhoz képest is, és hogy ez jó vagy rossz? Nem tudná megmondani, de nem is akarta megmondani. Arya Starkhoz már nincsen köze, csakis ahhoz a lányhoz volt, aki ott ült a küszöbön napokig, aki megvakultan járta Braavost, hogy végre megértse, Senkinek lenni nem is oly könnyű, mint mondják, aki végül csak megtalálta a saját útját, az útján, ami Arya Starkéval fonódott egybe. Ennyi, Jaqen számára a történetnek vége, még ha ennek örül vagy sem, nincs tovább, nincsen közük egymáshoz. Ő már nem a tanítója, nem mintha lenne egyáltalán már mit tanítani a számára, a lány ügyes, tehetséges, nagyszerű Arctalan lett volna belőle, ha valaha is megvolt ez a Sors írva neki. Valaha is… Ki tudja már?
- Ha részt veszel a játékban, tisztességesen tedd – bólintott egyet. – Az élet játékában nem lehet valaki Valaki és Senki egyaránt – különben a neved előbb papírra kerül, mint várnád. Jaqen is kockáztatott egyszer. Egyetlen egyszer. Egyszer hajlandó volt valakiért Valaki lenni és ugyanúgy el kellett döntenie, hogy mit is választ. Két életbe került ez a kis kitérő, nem érdemes játszani úgy, ahogy nem szabad, szabályok ezért vannak és a halandók nem tehetik meg azt a luxust, hogy kijátszák őket. Két élet, úgy, hogy az egyiket nem is ismerte, de a vére volt… Még egyszer nem akar erre az útra lépni, kétszer ugyanazt az esélyt senki sem kapja meg, ezt is tudta. Tisztában volt vele, legfőképp akkor, mikor az előtte lévő lány tekintetével fonódott össze a sajátja. A kék pillantás annyit mesél, de annyit, de annyit. Arya miért engedsz betekintést? Ami csak sarkallja, hogy saját maga olyan legyen, mint egy szobor, egy valódi álca, egy valódi díszletdarab, ami folyamatosan változik, változhat. A maszk még előtte sem hullhat le róla, egyáltalán le tud? Vagy annyira a bőrébe égett, hogy levakarni sem tudná, csak ha letépné saját arcát.
Meglepődik, ahogy a lány barátjának nevezi meg. Ő nem tenné meg a helyében. Egy Arctalan, hogy lehet barát, hogy lehet Valaki, ha nem is létezik, ha egy Senki. Mit hablatyol itt? Lehetetlenség…
- A Senki nem lehet barát – hajol hozzá közelebb egy csúfondáros mosollyal, ahogy leheli a szavakat, mintha még hangsúlyt is teremtene, hogy a férfi csak suttogás a szélben. Olyan suttogás, amire senki sem figyel, pedig kéne, hiszen a Halál suttogása.
- Rellack Jerem – adja meg végül a nevet. A játszma rendkívül egyszerű, valakit valakiért. Az életnek ma vesznie kell, de sosem biztos, hogy azé, aki a nevet viseli. Így menekült meg ő is, de jobb lenne, ha a Stark leány ilyen üzletekbe nem merítené el a kezét. Jaqen most kezdi érzékelni igazán, hogy ugyan a múlt egy kapocs, de az nem hidalja át a rangok adta szakadékot. Eddig is tudta, de ismerősnél, ez sokkal jobban érzékelhető…
A kérdés meglepte, miközben lassan felvett egy tempót, hogy a lánnyal sétáljon tovább. Sosem beszélgettek Jaqen életéről, merre járt, mit csinált, hogyan élt. Különös, hogy most dobódik fel a kérdés. A lányra pillantott kiismerhetetlen tekintettel – teli kíváncsisággal, szórakozottsággal, és egy belső rettegéssel, ami nyomta a szívét, nem tudná megfogalmazni, hogy miért. Mitől fél? Zsigerien?
- A jövőnél már csak a múlt lehet sivárabb – sóhajtott fel egy féloldalas mosollyal, ahogy a hóval borított tájra tekintett. Ritkaság számba ment, hogy havas vidéket látott, olyan távoli ez Braavostól…
- Sok mindent láttam, de igazán semmit sem még a nagy világból – fontolgatta lassan a szavakat, ízlelgette, mintha jól tenné, hogy mesélne velük. – Hatalmas, és mi csak porszemek vagyunk benne. Hideg-meleg, rideg, barátságos, hegyes, tavas, erdőkkel teli, sivatagos, óceánok, barlangok, minden van benne, amit elképzelni is nehéz egyeseknek. Westeros apró szegmens… - mosolygott. A világ hatalmas. Felfoghatatlanul nagy ennyi év után is.

⚔ :)⚔

Vissza az elejére Go down

Arya Stark
Arya Stark
Lady, nemes úrnő


Tartózkodási hely : Deres


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: A man & A girl   Your destiny is written EmptyVas. Ápr. 08, 2018 5:17 pm



I am no one, and yet someone  
Láttam, hogy méregetett, elemezgetett, mintha az Arcok Játékát játszaná anélkül, hogy kérdezgetne. Nem hibáztattam érte. Hívhattam volna könnyűszerrel szakmai ártalomnak, ha a mi mesterségünk valódi iparág lett volna. Mi vagyunk az árnyék a sikátorban. Mi vagyunk az ágy alatt lapuló sötétség. Mi vagyunk a penge, ami akkor szúr, amikor hátat fordítasz. Mi vagyunk a minden arc, minden szempár, minden szó. Hanyagul vállat vontam a vádra, épp, mint akkor, amikor először találkoztunk.
- Már nem számít semmit, ha azt gondolod, nem játszom rendesen a játékot. Amiket tanultam, mind hasznosítom. Arya Stark most már nem az az Arya Stark, aki a Fekete és Fehér Ház ajtaján kopogtatott. Ez az Arya Stark az az Arya Stark, aki együtt él a lánnyal, de mégsem ő. A lány szoknyát húzott, befonta a haját, és megtévesztette az embereket, ha a Sokarcú Isten úgy kívánta. Arya Stark csak hasznosítja ezt a tudást, de többé nem vesz el számára irreleváns nevekhez tartozó életet. Arya Stark nadrágban jár, prémmel díszíti a kabátját, és úgy hordja a haját, ahogy praktikus, de a legfontosabb talán az, hogy csak arra emel kardot, aki az Ő, vagy a családja életét fenyegeti. – Nem mintha kötözködni akartam volna, de muszáj volt rákérdeznem. – Bár ezt mondod, számomra úgy tűnik, Jaqen H’ghar is jobban ragaszkodik a nevéhez, miközben ugyanezt a lányon számon kéri. Vagy netán oka volt annak, hogy a férfi Jaqen H’ghar arcával lépte át Deres kapuját. Jaqen H’ghar látni akarta, hogyan boldogul a lány?  
Végül is, ennek több értelme volt. Ugyanakkor azt is megértettem volna, mi több, még jobban szimpatizáltam volna vele, ha beismeri, hogy igenis ragaszkodik a nevéhez, az arcához. Mindannyiunk számára kellett, hogy létezzen egy szerep, egy karakter, egy arc, amit a legegyszerűbb viselnünk. A kijelentésre, mely tagadja a tényt, hogy a barátom, először bár meglepődök, de utána csak a fejem rázom. A férfi ezúttal mellényúlt.
- De igen, a barátomnak tartalak. És ez nem olyan tiszt, amit le tudnál tagadni, ha nem vagy vele megelégedve. Arya Stark látott benned valamit az első találkozásotokkor, és nem számított, hogy a Sokarcú Istennek teszel vele szolgálatot, Arya Stark-nak segítettél, amikor le akart számolni nevekkel, Arya Stark szíve fájt, amikor Jaqen H’ghar elvált tőle, Arya Stark a Jaqen-től tanult szavak segítségével elhajózott Braavos-ba, és fontos leckéket tanult a férfitól. Arya Stark megijedt, amikor azt hitte, önhibájából a férfi, akitől oly sokat tanult, és akihez hála és köszönet fűzte, meghalt. És Arya Stark szíve darabokra tört, amikor rájött, a férfi küldte utána a Lelencet. De Arya Stark nem felejtette el azt a sok-sok mindent, amit a férfi érte tett, és képes szemet hunyni minden felett, ami eddig történt. Még ha a férfi azt is mondja, nem barátja a lánynak, nem változtathatja meg azt, amit a lány érez.
Megnyugszom a név hallatán. Persze, nem örülök, hogy bárki, aki Északhoz tartozik, holnaptól nem lesz, de legalább nem Sansa Stark, Havas Jon, Brandon Stark, vagy hasonlóan fontos név az a név, amit a férfi mondott. Ellenben a kíváncsiságom nem nyughat.
- Nem ismerem ezt a nevet. Mit követett el, hogy a Sokarcú Isten igényt tart a nevére? Ha holmi haramia, vagy besurranó tolvaj, a lány még szívesen segít is. Most az a dolga, hogy a családját szolgálja, és ha megtisztogathatja Északot, az a családja érdekét szolgálja.
Bár biztos voltam benne, hogy a férfi egymaga is boldogul, mi több, jobban is talán, mint a lány segítségével, azért óvatos lettem volna. Semmiképp sem szerettem volna, hogy a férfi életét ma a Sokarcú Isten visszavegye. Láttam a kétségeket az arcán, amire csak magabiztosan, lágyan, már-már szeretve elmosolyodtam.
- Nem kell félned. Nem mocskolod be Arya Stark kezét jobban.
Végre teljesen mellette sétálhattam. Tyúkketrecek, teli hordók, zöldséges raklapok és zsák gabonák, szorgoskodó várnép mellett haladtunk el ő és én, ahogy hallgattam. Szusszanva elmosolyodtam.
- Szóval végül semmilyen lényeges információt nem mondasz magadról. Titokzatos a sírig. Bár, valahogy sejtettem. Ez nagyon is rád vall, Jaqen H’ghar.
Csak bölcsen bólogattam a filozofikus megállapításokra. Volt szerencsém egy is szegletét látni a világunknak, míg úton voltam, valóban gyönyörű, amiben élünk, ami körbevesz bennünket, láttam a szépséget az évszakok váltakozásában, a vadvilág különbözőségében. Csak azt sajnálom, hogy atyámnak meg kellett halnia, hogy mindezt láthassam.
- Egyetértek veled. A világ hatalmas és gyönyörű, és jó lenne mindet felfedezni. De a lánynak most jó idehaza. A lány sokat várt, hogy végre hazatérhessen, és a családját szeretné szolgálni. Egy darabig biztosan nem megy sehová. És Jaqen H’ghar? Hová megy, miután végzett Deresben?
Már most éreztem, hogy Arya Stark szíve ismét repedezik a ténytől, hogy megint búcsút kell mondania patrónusának. Szeretné maga mellett tudni, szeretne hozzá fordulni, ha érzelmi válságban van, szeretné hallani az elsőre értelmezhetetlen bölcseleteit, amik mind csak később nyernek értelmet. A lány vele menne, de maradna is. És ebbe a felemás érzésbe, úgy érezte, kettészakad a szíve.

A férfi & A lány
787 szó | bocsánat a késésért, remélem, ez kárpótol~ | Valar Morghulis |?

Vissza az elejére Go down

Jaqen H'ghar
Jaqen H'ghar
Arcnélküli ember


Tartózkodási hely : ► Anywhere


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Re: Your destiny is written   Your destiny is written EmptyKedd Jún. 12, 2018 10:09 pm




Arya ⚔ A Férfi
Mert a Sors elől nem lehet menekülni
Különös a játék, melynek részesei leszünk, melyben meg akarja fosztani a férfit attól, ami, amivé vált. Le akarja szedni róla a maszkot, hogy meglássa az igazi arcot. De mondd csak, Arya, mi van, ha nincs alatta semmi? Mi van, ha csak újabb álarcba ütközöl és így tovább, ha a végén nem marad más, mint egy üres, lelketlen bábu? Mitől hiszel abban, hogy a férfi valóban lenne valaki? Lehet, hogy ez is a színdarab része, hiszen színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében...
Különös arccal hallgatja a monológot, minek végére egy apró, sejtelmes, mindentudó mosoly ül meg az ajkain.
- Már nem vagy A lány, akkor miért ragaszkodsz hozzá? - billentette oldalra a fejét a férfi, szürkés szemei a lányt pásztázták, mintha megfejtenivaló lenne, pedig már rég megoldott kulcs, akkor meg lett oldva, mikor elhagyta végleg az Arctalanokat, hát miért viseli szívén a sorsát a férfi? - A lány elveszett, eltűnt, emlék lett , a múlt törmeléke. Ha Arya Stark vagy, emeld meg az állad és légy az. - Semmi megvetés, szánalom nem csendült hangjában, inkább csak a tisztelet morzsája és a tanító szándék ennyi idő után is... Döntések... ezek határozzák meg életünket, de nem szabad a múlton rágódni, ha már túlléptünk rajta.
Következő mondatai a lánynak mégis kiölték belőle a fényt, mintha csak egyenesen elevenébe talált volna valami, az az élénk csillogás az íriszeiben megfakult. Nem a számonkérés miatt, hanem Arya valahol tényleg rátapintott, hogy Jaqen nagyon is ragaszkodik az arcához. Egy archoz, egy valamihez, amitől úgy érzi, nem veszik el a végtelen tömegben és szerepben, amit kreált magának feladataikor. Kell valami stabil pont az életben, számára a Jaqen H'ghar név lett. Kinek mi, nem igaz?
- Legtöbbször ezt az arcot viselem, de - nyúlt arcához, és mintha csak láthatatlan ujjakkal leszedné a maszkot. Vonásai megváltoztak, erősebbek lettek, ugyan hasonlított arra, akit a lány Jaqen H'ghar néven ismer, de mégsem ő volt - egy újabb maszk, egy újabb valaki. - Lehetek más is. Bárhol. Bármikor. - Széles mosoly ült meg az ajkain. - Hogyan boldogul? Egy percig sem hittem, hogy Arya Stark ne boldogulna, a lányként is helyt állt. Emlékszem, ahogy Braavos szűk utcáin jártál szemek nélkül, még akkor is akaratod acélosan állt, pedig elmehettél volna, mégsem tetted meg. A lány nem tette meg, miért most engedné meg Arya Starként magának a gyengeséget? Nem erre vágyott? A család martalékát felkeresni, velük lenni? - Kutakodó pillantással fürkészte a lány arcát. De nem válaszokat keresett, annál valami többet, valami megfoghatatlant, ami hátha most válik megfoghatóvá.... Hátha.
- Jaqen H'ghar Arya Stark barátja lenne? - vett egy mély sóhajt a férfi. Veszélyes vizek ezek, amit el akart kerülni. Valakinek lenni nehéz feladat. Arctalannak lenni Arctalanok között sokkal másabb lenne, ott könnyedén lett tanító, társ, fegyelmező, egy harcos a lánynak, hiszen mindketten senkik voltak, de most? Ólom súllyal húzta le vállait a tudat, hogy így fordultak meg a dolgok. - Hogyan lenne barátod Jaqen, ha azt sem tudod ki ő? Melyik az igazi arca? A tanító? A harcos? Az, aki Arya Stark előtt áll most és itt? Melyiket nevezné meg Arya Stark barátnak? Melyiket, ha egyik sem Valaki? - Valami szikra az, ami Jaqenben felfénylik, melynek tüze egyaránt táplál reményt és szomorúságot benne. Reményt egy olyan alternatív tér felé, ami nem létezhet, mégis ott lebeg elméje falai között, és szomorúságot, hogy ez az illúziót el kéne engedni. Eddig sem tarthatta meg, hát miért tartja meg a Férfi? A múltat őrizni lehet, de nem újraélni...
Nem válaszol a kérdésre, ami az áldozat bűneit próbálná összefoglalni. Nem tartozik Aryára, így is túl sokat mondott, nem kell többet. A név hatalommal bír, de ezt csak kevesen értik meg. Igaz arcot fest meg, vagy persze hamis valót, ami csak egy a sok közül, valószínűleg Deresben ezt csakis ketten tudják.
- Mert Arya Stark megteszi azt magától? - csúszott ki ajkai közül a kérdés túl gyorsan, minthogy átgondolta volna. - Nem, nem áll szándékomban belevonni. Ennek már nem részese Arya. - Életet életért, ez már csak így működik, mindenkinek lejár a rá szabott idő, és ha Stark nevű került volna a papírra, biztos, hogy nem beszélgetnének így ketten. Csak még több fájdalommal járt volna a lánynak, ha tudja, rokona életét egy számára ismerős árny, fantom vette el, mit más nem is ismer.
Muszáj volt elmosolyodnia, ahogy a lány megjegyzi, hogy semmit sem árult el magáról. Mit is kellene? Különös beszélni önmagáról, senkinek sem tette meg. Az az élet, ami ő volt, az csakis rá és a Sokarcú Istenre tartozik, Arctalanok között milyen múlttal és jövővel rendelkezik? Pont semennyivel, hiszen egy Senki sosem létezett és sosem létezhet.
- A világ hatalmas és gyönyörű... Pont, mint az érem egyik oldala - jegyezte meg, utalva csak, hogy ott a másik, ami nem oly fényes, nem oly kidolgozott, hanem sötét, vérrel és mocsokkal teli, ahol nincs bizalom, szeretet, csak pusztítás. És ennek a kettőnek kell egyensúlyban lenniük.
Bólintott érdemlegesen a lány életének következő szakaszait szemlélve. Pont így gondolta ő is, vagy hasonlóan. Aryának itt a helye, hol másutt?
- El innen, talán Braavosba, talán távolabb, talán közelebb, még én magam sem tudom pontosan - vett egy mély levegőt, mert érezte a lány hangjában azt a felemás zöngét. Mindketten jól tudják, Jaqen nem maradhat itt. Miért is maradna? Őszintén szólva, a férfi is mélázott ebben a pillanatban a kérdésen. Abban biztos volt, el innen, mert úgy tűnik a múlt megkeresése sosem azt a hatást éri el, amit szeretne. De akkor a Sokarcú Isten miért idevezette? Miért pont Deresbe? Kinek a bűnhődése a cél?
Az ő útjaik már nem egyek, még egy volt, mikor Braavosban tanította, de most mondhatni a világ két ellentétes pólusán állnak. És életében oly régóta Jaqen szívébe apró bizonytalanság költözött, csak gondolat, de vigyázni kell azokkal, mert lehetnek olyanok akár a vírusok, hogy mindent megfertőznek és nem szabadul tőle az ember.
Lassú, komótos léptekkel szelték át Deres utcáit időközben, míg Aryát üdvözölték, Jaqen tényleg olyan volt, mintha nem is létezne, mintha ott sem lenne. Felejthető lett mások számára, mint mindig. Senki a senki. Márpedig Ő senki. Ebben biztos volt.

⚔ :Bocsánat, hogy ennyit késtem vele >< remélem cserébe kompenzáltam picit. ⚔
Vissza az elejére Go down

Arya Stark
Arya Stark
Lady, nemes úrnő


Tartózkodási hely : Deres


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Your destiny is written   Your destiny is written EmptyVas. Júl. 22, 2018 2:04 pm



Is Destiny really written?
Megleptek a férfi nyílt szavai. Bár nem volt bennük ártó szándék, mégis olyan egyenesek voltak, hogy nyílhegykért éreztem őket a tulajdon gyomromban. Értettem belőle a valódi szándékot, így aztán vita tárgya sem volt, hogy nem akartak fájdalmat okozni, azonban nekem mégis tetszett, hogy még ennyi idő után is, a férfi, ha be sem ismeri magának, sem másnak, törődik a lánnyal. Ha ismert eléggé – márpedig gyakran azt hittem, saját magamnál is jobban ismer – tudnia kellett, hogy abban a mosolyban, amivel most rámosolyogtam, benne volt a hűvös, reggeli szél esszenciája. Valódi volt, de nem a szívem mélyéről jött.
- Na de uram… Nem lehet Arya Stark-tól csak úgy elvenni, amit tanult. A lány most már épp úgy arcai egyike, mint Arry, Lanna, Mercy, Ghita, vagy bármelyik másik maszk, amelyiket valaha valódi arca elé húzott. Most itthon vagyok, Deres az otthonom, és olyan emberek vesznek körül, akik előtt nincs szükség arra, hogy álarc mögé bújjak. De ha betolakodó érkezne Északra, vagy veszélyes alakokkal kereszteződne az utam, mindenképpen szükségem lenne a lányra, és arra, amit tanult. Hisz nem ezt csináljuk mi mind? Arcok közt válogatunk, és a helyzetnek legmegfelelőbb mögött rejtezünk titokban, csendben. Ez a mi igazi fegyverünk. Nem a kard, és nem a bambuszrúd. A rejtélyek az arcunk mögött, melyek olyan mélyek, mint a kút. Lehet, nem tetszenek neked a szabályok, amiket a lány némileg átírt. De a szörnyeteget, aki lett belőle, nem tudod elvenni tőle. Mi több, a férfi hozzá is járult ehhez.
Féltem tőle, hogy mondataim talán olyan helyen találtak be, ami nagyon is érzékeny. Nem állt szándékomban sem bántani, sem ostorozni a férfit, ez a célirányos szónoklás nagyon is Arya Stark védjegye. A lány sokat fejlődött e téren, ő már előbb gondolkozik, és csak azután beszél, ellentétben Arya-val… Izgatott fény csillant a szememben, ahogy a férfi arcot cserélt, gondolatok gyors egymásutánban kezdték el félrelökni egymást.
- Tehát az, amit mondasz, az éppen az, amit én mondok. Merő véletlenség, hogy Arya Stark ehhez--- mármint, nem ehhez, hanem az előző archoz kapcsolta Jaqen H’ghar nevét. Kapcsolhatta volna ahhoz az archoz is, amelyet a férfi épp most fedett fel. És én hiszem, hogy ennek megvan az oka. Mert bár a Sokarcú Istent szolgáljuk, emberek vagyunk mi mind. Megvannak a preferenciáink, és előnyben részesítünk neveket, arcokat. És ebben nincsen semmi megvetendő. A lány így gondolja.
A megelevenített emlékre lassan, kimérten bólogatni kezdtem. Vizuális emlékem ugyan nincs arról, amit Jaqen épp vetít, de ha kiraknának Braavos bármely utcáján, megtalálnám az utamat – köszönhetően a vakságnak, amivel a Sokarcú Isten sújtott. Hihetetlen, hogy még valamennyire ezt is kellemes emléknek élem meg. Természetesen akkor és ott nem volt az, de ahogy Jaqen nem mondta, csak szótlanul terelgetett, sokat tanultam ebből is. Legalább olyan szélmalom harc volt, mint macskát kergetni Syrio Forrell utasítására. Az is egy kedves emlék.
- Van valami közös Arya Stark-ban és a lányban. Egyikük sem az a fajta, aki feladja. Ha egyszer eldöntenek valamit, azt keresztülviszik, legyen az ára bármi. Persze, Arya Stark vágyott a családja kompániájára, ugyanakkor azt is tudta, hogy a hozzájuk vezető út veszéllyel van kikövezve, így megtanult vigyázni magára. Mi csak a saját értékrendünk szerint átdolgoztuk a legfontosabb leckéket, amiket a Fekete és Fehér házában tanultunk. – vontam vállat könnyedséggel. Úgy, ahogy akkor tettem, mikor másodjára találkoztam a férfival.  – Nem kérem, hogy Arya Stark kedvéért Jaqen H’ghar valaki legyen. Oka volt annak, hogy Jaqen H’ghar ezt az utat választotta, amelyet azóta sem fedett fel előtte. A lány ezt kissé nehezményezi, de szóvá nem teszi. Arya Stark is valami miatt rálépett egyszer erre az útra, és útja keresztezte Jaqen H’ghar-ét. A lány csak azt mondja, hogy bár a férfi a Sokarcú Isten szolgálatában állt, rajta segített annak a három névnek az eltüntetésével, és fiatal szíve kötődött a férfihoz. Olyannak fogadta el őt, amilyennek megjelent előtte, és ez bizonyára a férfinak is jelentett valamit, ha Jaqen H’ghar arcát viselve lépte át Deres kapuját. Nem kér ígéretet, vallomást, sem olyan változást, amely alapjaiban változtatja meg a férfit. Csak egy kis helyet kér a lelke egy félreeső pontján, már ha van még ilyenje, ahová befészkelheti magát a tény, hogy van valahol valaki ezen az istenek által elhagyott földön, aki gondol rá, és akinek sokat jelent. Mit gondolsz, ez teljesíthető?
Nem állt szándékomban kivenni még egy nevet a Sokarcú Isten kezeiből, szolgáltam neki eleget ahhoz, hogy tudjam, hogyan is működik mindez. Megráztam a fejem.
- Meghagyom neked. Csupán az érdekelt, fontos-e Arya Stark-nak az a név, amit a Sokarcú Isten magának akar. Nem tudom, mit tettem volna, ha családom valamelyik tagjának nevét mondod. Talán jobb nem is belegondolni. – Ha régi tanítóm, különös barátom ellen ki kellett volna állnom a családom védelmében… Harmadszorra is darabokra tört volna a szívem, ezt biztosan tudom. De hogy ki került volna ki győztesen abból a csatából… Azt elképzelni sem tudtam.
- Hát hogyne. Mindkettőnknek megvan a maga története, uram. Jobban hasonlítunk, te meg én, mint gondolnád. Hisz jól tudod, hogy az én utamat is tűz és vér kövezte, nem virágok és pillangók. És bár nehezményezem, hogy magadtól nem mesélsz önnön magadról, nem kényszeríthetek rád semmit, amit nem akarsz. Ezzel kapcsolatban épp csak annyit akartam mondani, hogy ha mégis megnyílnál, nem kell félned tőle, hogy lerombolsz bennem valamit. Mert te és én hasonlóak vagyunk.
Még mindig szomorúsággal tölt el, hogy csak egy kicsit összesodort bennünket az ár, és a férfinak tovább kell állnia, nekem pedig – a családom szolgálatában – maradnom, és persze tudtam, hogy így van jól, mégis olyan magányos érzés volt elválni. Megint.
- Braavos szép hely. Egészen megszerettem a maga misztikus módján. Ki tudja, egyszer talán újra ellátogatok oda. Ha egyszer újra találkozunk, mindenképpen számolj be nekem arról, hogy miféle helyeken jártál még, és milyennek találtad őket. – kötöttem a lelkére, mielőtt odabiccentettem volna egy várnépnek, aki jó reggelt kívánt. – Nos, azt hiszem, ez a kis bölcs társalgás minden, amivel szolgálhatok. De ha meggondolod magad, szereztetek neked meleg reggelit, és egy kis bort. Biztosan jól esne ebben a cudar hidegben. – húztam ki magam büszkén. Másnak cudar ez a hideg – nekem? Én itthon vagyok. Én vagyok Deres Farkasgyermeke.

Jaqen H'ghar & Arya Stark
994 szó | Legalább annyit késtem ezzel, mint te xD | M O O D |?

Vissza az elejére Go down

Jaqen H'ghar
Jaqen H'ghar
Arcnélküli ember


Tartózkodási hely : ► Anywhere


Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Re: Your destiny is written   Your destiny is written EmptySzomb. Aug. 18, 2018 10:16 pm




Arya ⚔️ A Férfi
Mert a Sors elől nem lehet menekülni
Furcsa. Oly fiatal, ahogy a szemöldöke ível, ahogy a szája sarka megrándul, ahogy a hamvas bőr megfeszül mozdulatai közben, ahogy a fényes hajba belekap az északi szél. Mily fiatal, mégis bölcselkedései többek ennél. Több a kornál, mint amit eddig megélt. A rögös út nagy tanító, ki sok mindent megélt, nehezen felejt, legyen akár 16 vagy 56 éves is valaki.
Meglepően éles meglátású, Arya Starkot nem érdemes lebecsülni, ezt Jaqen is hamar megtanulta, ahogy a lánytól nem szabadult, ahogy a vasakarat ott tartotta Braavosban, pedig elvesztette látását, elvesztette józanságát, elvesztette családját, és mégis, lelke a sok heggel együtt is megmaradt. Nem mondom, lehet, hogy eltorzult, lehet, hogy ebben a Férfi szerepet játszott, de nem rossz cél érdekében. És az erő is csak akkor erő, ha valaki méltón és megfelelően használja. Arya Stark kezében saját képességei, melyhez tanár kellett, hogy megismerje. Immáron övé, azt kezd vele, amit szeretne. De óvatosan, Jaqen nem különösebben örülne, ha a lány neve kerülne egyszer a markába. - Nem is venném el. A tied. Csak annyi, a szabályokat átírni nem lehet, csak feszegetni, mert egyszer úgyis mindennek egy a vége. A kérdés csak annyi, mikor az az egyszer. Bölcsen használd ki azt az egyszert, amíg nem a mai nap. - Fűztem monológja mellé, mielőtt folytathatni tudta volna. Csak most veszi igazán észre, az a lány, aki betévedt egykoron a Fekete és Fehér Házába, felnőtt. Még kell ugyan tanulnia, de meg fogja tanulnia azt a saját bőrén és életén, tanítóra már nincs szüksége. Ezért vált szét útjuk... Egy Senki és egy Valaki sosem kerülhet tartósan ugyanarra a mezsgyére. Egyszerűen, ez a kombináció nem létezik, nem létezhet.
- Az ismerőst részesítjük előnybe, mert azt hisszük, ismerjük. Pedig van olyan, hogy bármennyire is ismerős lehet, örökké idegen marad valami. Vagy épp fordítva. - Vont vállat jószerivel. Voltak dolgok, amibe nem akart jobban belemélyedni, így is olyan talajon jártak, ahol melegedett a föld és csak azért, mert hagyta magát, pedig olyan lehetne, mint a süvítő szélben a sikoly. És erre Arya rátapint, sőt egyenesen kihasználja, akár tudatosan, akár nem. Jaqen, csak nem kiestél a rutinból? Saját tanítványod vág az elevenedbe? De a gúnynak nincs helye, szimpla szomorúságnak. Mélyről jövő szomorúságnak, melyet maga sem tud tökéletesen megmagyarázni. Nem lehet... Egyszerűen nem lehet. Érti, hogy mire keresi a lány a választ, mit akar kicsikarni, de az a kép nem létezik. Egy Senki nem létezik, és ez benne erős. Egyszer hibádzott. Egyszer nagyot hibádzott és megtanulta a leckét. És a Sokarcú Isten nem felejt.
- Arya, ha ez teljesíthető lenne, nem beszélgetnénk már itt. - A szavakat szépen elraktározta, akár egy író, aki ihletet gyűjtött. Mert nem tehet mást, mint emlékezhet. - Ha a családod neve lett volna, azt is elmondtam volna végül. Mert van, amin nem lehet változtatni, csak tologatni, ami nagyobb fájdalmakat tud szülni - pillantottam rá. Tudtam, akkor egy karddal néznék szembe. De legalább elismerően, mert van, amit véd. Legyen is, amihez kapcsolódni tud, kell is... - Tartsd meg őket békében.
Megint csak ráncba szaladt a szemöldököm, és majdnem egy mosoly fakadt ajkamon. - Hasonlítunk? Pont annyira, amennyire a nyár és a tél tud egymásra. - Meghagytam neki a mondat rejtélyét, hiszen önön igazsága és saját szavam is belevegyült. Kellenek megfejthetetlen rejtélyek, mert az igazság néha kegyetlenül fájdalmas. - Lehetek bárki, voltam bárki. Miért nem merül fel benned, hogy Jaqen lehet nem is az, akit te nap mint nap láttál? Miért hiszel ily vakon? - A kérdés inkább költői, minthogy választ is adjon nekem. Nem muszáj, lehet, a férfi nem is akarná.
- Egyszer mindenképp - biccentettem egyet. A Szél feltámadt és tudtam, ezennel az idő is lejárt. Pontosan bele is torkolltunk egy kereszteződésbe, ahol emberek jöttek. Elnyomtam egy sóhajt. - Nem szükséges, Lady Arya - először hívtam rangján. - Valar Dohaeris. - De a hangom már csak olyan volt, akár a szél, ahogy az érkezők elnyeltek, és eltűntem, láthatatlanná váltam, elvesztem közöttük, mintha ott sem lettem volna soha sem. Elvesztem Észak hidegében és árnyai között, hogy elvégezzem, amiért jöttem. A halál eljön! Holnap, a hold fordultával, mához egy évre, de eljön. Egy ember nem repül úgy, mint a madár, de egy láb lép, majd egy másik, s egy nap egy ember ott van, és egy másik ember meghal. Mert csakis egyetlen Isten létezik, legyen akármennyi arca is, és a neve: Halál!
 
⚔️ Remélem jó... És bocsánat, hogy ennyit késtem vele. És köszönöm a játékot! Imádtam <3 Nagyon jó volt!⚔️
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom





Your destiny is written Empty
TémanyitásTárgy: Re: Your destiny is written   Your destiny is written Empty

Vissza az elejére Go down
 
Your destiny is written
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Valar Morghulis :: Westeros :: Észak :: Deres-
Ugrás: