HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


 
Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Idövonal
305 AC - Az oldal történetének indulási ideje

304 AC - Ramsay Bolton és Jaenis Karstark eljegyzése

304 AC - Petyr Baelish és Margaery Tyrell eljegyzése

303 AC - Jaime Lannister felmentése a Királyi Őrségből, megválasztása mint Casterly-hegy ura és a Nyugat Őrzője

303 AC - Daenerys Targaryen Westerosra érkezése, a trón átvétele, Cersei Lannister száműzetése

303 AC - Petyr Baelish és Ramsay Bolton szövetségre lépése

303 AC - A hatodik évad vége
Chatbox
Vándorok
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Folyami Walder, Lysander

A legtöbb felhasználó (36 fő) Pént. Feb. 02, 2018 5:29 pm-kor volt itt.


Dalnokok zengték
The Pink Wedding
by Ramsay Bolton
Today at 12:48 am



Régi trükk
by Rongyos Herceg
Yesterday at 9:32 pm


Clive Standen
by Margaery Tyrell
Yesterday at 9:06 pm


Temporary goodbye
by Margaery Tyrell
Yesterday at 7:33 pm


Játékostárs kereső
by Petyr Baelish
Kedd Aug. 14, 2018 4:25 pm


Ármány és szerelem
by Rydan Blackwood
Hétf. Aug. 13, 2018 10:12 pm


Farkaséhség
by Lysander
Hétf. Aug. 13, 2018 10:08 am


Hiányzásnapló
by Tenarie Adaire
Vas. Aug. 12, 2018 9:11 pm


a romlás hipotézise
by Sair Von
Vas. Aug. 12, 2018 6:45 pm


Reszkető-tenger
by Tenarie Adaire
Vas. Aug. 12, 2018 5:41 pm


Playby lista
by Rydan Blackwood
Vas. Aug. 12, 2018 12:53 am


Titulusfoglaló
by Daenerys Targaryen
Vas. Aug. 12, 2018 12:12 am


Esküvői meghívó
by Ivy
Szomb. Aug. 11, 2018 11:44 pm


Daenerys Targaryen
by Petyr Baelish
Szomb. Aug. 11, 2018 11:26 pm


Elkészültem
by Daenerys Targaryen
Szomb. Aug. 11, 2018 10:23 pm


the master and his slave
by Tenarie Adaire
Szomb. Aug. 11, 2018 6:52 pm


Rydan Blackwood
by Ramsay Bolton
Szomb. Aug. 11, 2018 5:57 pm


Old debts - Arya & the Hound
by Sandor Clegane
Pént. Aug. 10, 2018 2:14 pm


Ami csillog a fényben
by Lysander
Csüt. Aug. 09, 2018 8:39 pm


Nyilvántartás
Lord
6 fő
Lady
8 fő
Ser
2 fő
Zsoldos
0 fő
Közrendű
2 fő
Vadak
0 fő
Keleti népek
3 fő
Mester
0 fő
Fattyú
0 fő
Éjjeli Őrség
0 fő
Nincstelen
3 fő
Összesen
24 fő

Share | 
 

 Steffon Florent

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Pénzmester


Tartózkodási hely : Királyvár


TémanyitásTárgy: Steffon Florent   Kedd Jan. 02, 2018 11:19 pm

Steffon Florent


Becenév: hát biztos nem Viráglovag

Nem: férfi

Kor: 36 év

Születési év: 269 AC

Családi állapot: özvegy

Tartózkodási hely: Királyvár

Származási hely: Édesvíz

Lojalitás: a koronához és a Florent-házhoz



Családom


Atyám: Lord Alekyne Florent, Édesvíz ura. A kapcsolatunk teljesen átlagos volt mindig is. Megtanított vívni és lovagolni, maga mellé ültetett, mikor a jobbágyaink és szolgálóink segítségért folyamodtak hozzá, hogy tanulhassak az esetekből. Tőle kaptam az első lovamat és tőle sajátítottam el, hogyan kell okosan bánni a pénzzel. Tiszteletre méltó ember és jó apa, sajnos mostanság keveset találkozunk, olyankor mindig örömmel tölti el, hogy láthat engem és még inkább az unokáit.

Anyám: Alerie Merryweather, tökéletesen megtestesíti háza jelmondatát. Aranyból volt a szíve, eredendően szerette az embereket, engem és a nővéremet különösképpen. Még emlékszem, mennyire szeretett énekelni hímzés közben és hogy kívülről fújta minden virág, fa, utolsó kis gaz nevét is. Három éve halt meg, betegség ragadta magával.

Néhai feleségem: Eleyna Swyft, a családja egyetlen értelmes tagja. Atyám és az ő atyja választottak minket egymásnak, de meglepő módon jól alakult a házasságunk. Halk szavú, gyengéd asszony volt, aki sokat mosolygott és még annál is többet nevetett a borzasztó tréfáimon. Nem adatott nekünk hosszú házasság, a második leányunk születésekor halt meg, még épp hogy a kezébe tudta venni a kis Emmelyne-t.

Gyermekeim: Két leányom született a feleségemtől. Nyla az idősebbik, nemrégiben jegyezte el Jaime Lannister. Emmelyne, a kisebbik lányom most töltötte be a tizenötödik évét. Ők az legnagyobb kincseim, fáj a tudat, hogy hamarosan mindkettejüknek el kell majd engednem a kezét, hiszen lassan felnőnek. Korán hármasban maradtunk, szoros a kapocs közöttünk, így különösen nehéz lesz majd a búcsúzás.

Testvéreim: Egy nővérem van, Elinor, a Redwyne-házba házasodott be sok évvel ezelőtt. Együgyű, naiv teremtés, aki rettentően fel tud bosszantani a lassú felfogásával és a gyermeteg észjárásával. De attól még a nővérem, nem tudom nem szeretni. Akárhányszor valami hihetetlenül nagy ostobaságot mond, eszembe jut, hogyan tisztította ki kisfiú koromban a horzsolást a térdemen és hogyan játszott velem még akkor is, amikor akadt volna sokkal érdekesebb dolga is - ilyenkor mindig megenyhülök az irányában.





Így jellemezném magam...

A férfi, aki semmiből is aranyat teremt, így emlegetik az udvarban. Nincsen híres bordélya a fővárosban - ami azt illeti, reménytelenül romantikus lélek és őszintén hisz a tiszta szerelemben, amit ironikus módon lehetetlen megvenni -, nem szaporítja a birodalom adósságait a Vasbank felé, mégis képes pénzt varázsolni, ha a királynő arra kéri. Talán már ő maga sem tudja számon tartani üzleti partnerei és bizalmasai számát, a kapcsolati tőkét mindig is többre tartotta a kézzelfogható vagyonnál. Ez a hozzáállás olyan előnyhöz juttatja másokkal szemben, amely a koronának is kedvező egy háborúból éledező birodalom felvirágoztatásában. Mindezek fényében meglepő, hogy nem simulékony természet, kevesen kedvelik őt. Érthető, hiszen hatalmas örömét leli a másokon való élcelődésben, egyetlen mondattal képes bárkit a porba alázni, ha úgy tartja kedve. Nem kegyetlen ember, távol áll tőle az erőszakosság, inkább csak magát és környezetét szórakoztatja ezekkel a szerinte ártatlan tréfákkal. Gyorsan vág az esze, átlát olyan összefüggéseket is, amelyek mások figyelmét elkerülnék. A többség mégsem gondolja úgy, hogy tartaniuk kéne Lord Steffontól, hiszen mégis ki félne egy állandóan jó kedélyű embertől, aki szereti a bort, az éneket, minden leányt és asszonyt megtáncoltat a lakomákon és elmondása szerint borzasztóan vív? Nem, Steffon Florent valóban nem túl veszedelmes férfi, a szó hagyományos értelmében biztosan nem. De ahogy sokan mások, úgy ő is tűzbe menne a családja becsületéért és tulajdonáért, és akkor bizony jobb tartani a Sárkánykirálynő pénzmesterétől, mert az arany mindennél nagyobb úr. Hűsége viszont egyedül a családja felé ilyen rendíthetetlen, hiányzik belőle a lovagok lojalitása és bátorsága. Nem kimondottan köpönyegforgató ember, szilárd elvek szerint él, de a saját és gyermekei biztonságát habozás nélkül a királynő elé helyezi.
Kisfiú óta szenvedélyesen rajong a lovakért és a lovaglásért. Sok-sok évvel ezelőtt felvásárolt néhány kiváló tenyészállatot Dorne-ból, mostanra pedig a ménese sokszorosára nőtt. Aki igazán jó hátast szeretne magának a Hét Királyságban, az biztosan Lord Steffontól vásárol, mert az ő állatainak nincs párja a birodalomban. Arról a tényről bölcsen hallgat, hogy az összes csikót a két lánya nevezheti el, így a legkiválóbb ménjei olyan nevek birtokosai mint a Pillangó és a Százszorszép. A leányai bármire rá tudnák venni: az üzletben hiába rendíthetetlen, apaként folyton meglágyul a szíve.





Történetem

Életem történetét nem fogják megénekelni a dalnokok, mint a lovagok hőstetteit, Robert Baratheon lázadását vagy Daenerys királynő hódító hadjáratát. Legfeljebb a lányaim szemében tűnhetek hősnek, de ezzel meg is elégszem. Azon kevés férfiak közé tartozom, akik nem éreznek belső késztetést az életük kockáztatására és nem emészti fel őket a szégyen, ha kihátrálnak a veszélyes helyzetekből. Bizonyára sokan gyávának tarthatnak ezért, de amíg a fejem a nyakamon marad és a végtagjaim száma sem csökken, különösebben nem érdekel a véleményük.
Édesvíz várában nőttem fel, ahol a mesterek, atyám és anyám tanítottak mindenre. Kardot és íjat adtak a kezembe, szinte előbb tanultam meg lovagolni, mint járni, házunk mestere pedig büszkén jelentette a szüleimnek minden alkalommal, milyen jól halad a tanításommal. Átlagos kölyök voltam, aki szeretett lovagosat játszani a többi fiúval és amikor az anyja nem figyelt, jól meghúzta a nővére a haját. Egyedül annyiban különböztem a többi korombelitől, hogy én szívesen ültem apám mellett a várunk nagytermében, hallgatva a hozzá folyamodók panaszait és a tanácskozásokat pénzről, gazdaságról és hadügyekről. Sosem kellett könyörögni, hogy figyeljek oda, ittam minden szavukat. Tízévesen már a feleslegessé vált játékaimat árultam a többi gyereknek indokolatlanul magas áron vagy számukra kedvezőtlen cserefeltételekkel. Persze atyám hamar véget vetett a kis üzletemnek, de első szárnypróbálgatásnak mindenképp sikeres volt.
Sihederként két évet anyám családjánál töltöttem, hogy máshol is tanuljak, ne csak otthon. Ekkortájt ütötték nyélbe az eljegyzésemet a későbbi feleségemmel, akit aztán tizenhét éves koromban el is vettem. Eleyna kelendő lánynak számított akkoriban, igéző szépség volt a Lannistereket megszégyenítő szőke hajával és kedvesen csillogó, kék szemeivel. Mégis időbe telt, amíg megszoktuk egymást, rájöttünk, mit jelent férjnek és feleségnek lenni. A kezdetektől fogva bizalommal és szeretettel fordult hozzám, a kapcsolatunkat kölcsönös tisztelet és gyengédség jellemezte mindig is.
Alig egy év után megszületett az első lányunk, Nyla. Soha, semmit nem láttam még olyan szépnek, mint azt a vörösfejű, síró csecsemőt, akit a karomba adtak a septák. Már abban a percben jobban szeretem a világon bárkinél és bárminél a kenyérnél is alig nagyobb csomagot, aki hamarosan megnyugodott a kezeim között. Két évvel később egy ugyanilyen kis csöppséget adtak át nekem, de ezúttal az örömöm már nem volt felhőtlen. Végig kellett néznem, ahogy a feleségemet lassan elhagyja az élet, miközben a második gyermekünket dajkálja. Sosem éreztem iránta valódi szerelmet, de házastársak voltunk és megvédtem volna bármilyen veszedelemtől. Ettől viszont nem tudtam, mert a Hét Királyság legerősebb férfia sem elegendő hozzá. Eltemettem és meggyászoltam őt, de az életnek tovább kellett folynia a megszokott medrében, fel kellett nevelnem két kicsi lányt.
Az évek múlásával egyre szerteágazóbb kapcsolatokra tettem szert, az üzleti partnereim a birodalom minden szegletéről és azon túlról kerültek ki. Bár én magam a lovak szerelmese vagyok, ezek a jó barátok mindenfélével foglalkoznak. Vannak köztük gazdag földbirtokosok, bányák tulajdonosai, aranyban dúskáló kereskedők, egykori rabszolgatartók és olyan kalandorok, akik sosem látott kincseket kínálnak kimondhatatlan összegekért.
A családom többsége mindig próbált kimaradni a háborúkból, egyedül Stannis Baratheon trónkövetelő csatáiba keveredtünk bele. Én attól is távol tartottam magam, de többen holtan végezték a feketevízi csata alkalmával vagy elégtek egy máglyán annak a vörös boszorkánynak az utasítására. Én ezt is ép bőrrel megúsztam, majd amikor Daenerys Targaryen áthajózott a Keskeny-tengeren, én akkor is kivártam. Türelmesen ültem a babérjaimon, amíg Északon végzett a holtak seregével, de még akkor is, amikor elűzte Cersei Lannistert. Csak utána indultam el Királyvár felé hűséget fogadni az új uralkodónknak és felajánlani neki szolgálataimat. Tyrion Lannister tanácsára, aki jól ismerte páratlan gazdasági és pénzügyi ismereteimet, a királynő kinevezett pénzmesterévé.
Úgy gondoltam, a tökéletes munka elég biztosíték a Sárkánykirálynő és tanácsosai számára hűségemről, de tévedtem. Nem tudom, melyikük ilyen bizalmatlan velem szemben, talán nem is kéne egy bűnbakot keresnem a Kistanács tagjai között. De nemrég Lord Tyrion a hátam mögött elintézte idősebbik leányom, Nyla eljegyzését a bátyjával. Sosem mondták ki nyíltan, én azonban tudom, hogy így akarnak a királyi udvarhoz láncolni. Semmilyen nyereség miatt nem fordítanék hátat a gyermekemnek és állnék át az ellenséges oldalra, ezt ők is nagyon jól tudják. A házassági ajánlat kétségkívül előnyös, mégis felháborító. Egy apa dolga férjhez adni a lányát, nem az Ördögfiókáé. Bosszant a helyzet, a sértődöttségemet nem rejtem véka alá a tanács ülésein sem. Egyelőre azonban kivárok, abban mindig is jó voltam, az idő majd eldönti, mi lesz mindannyiunk sorsa.





Ha rám nézel

Nincs semmi különös a külsőmben, talán csak a magasságommal tudok kitűnni a tömegből, nagyobbra nőttem másoknál. De ez sem igazán szembeötlő, hisz nem társul hozzá erős testalkat és félelmet sem ébresztek az emberekben. A hajam egyszerű barna, mindig rövidre vágatom, mert véleményem szerint csak a vademberek nem adnak a külsejükre.
Az öltözékem nem üt el a többi déli nagyúrétól, kerülöm a hivalkodást, de abból sem csinálok titkot, hogy milyen szépen megszedtem magam az üzleti ügyeimmel. A házunk címerállatát, a rókát büszkeséggel viselem, amikor csak tehetem.





Westeroson nincsenek titkok...

Vágyaim: A vágyaim meglehetősen átlagosak. Szeretném, ha a lányaim boldogok lennének, szeretnék sokáig magas pozícióban maradni és természetesen szeretnék én magam is boldog lenni. Csak azt akarom, amit minden átlagos ember.
Ha én ülnék a Vastrónon: Gondolom, igyekeznék jó király lenni... Azt nem az én tisztem megítélni, hogy valóban jó uralkodó lennék-e.
Ha bárhová elmehetnék: Dorne mindig is lenyűgözött, már többször jártam ott a híresen gyönyörű és szívós lovaik miatt. Braavosnak is meg van a varázsa, főleg mióta rendeződtek a korona adósságai a Vasbankkal.
Ha másnak születtem volna: Gyerekkoromban lovag akartam lenni, de sosem jeleskedtem igazán a harcban. Most már nem bánom, hogy végül nem egy kényelmetlen páncélban kell leélnem az életemet, ami valószínűleg meg is rövidülne a csatákban. De ugyan melyik férfi nem vágyik dicsőségre és elismerésre? A lovagoknak pedig mindkettőből kijár.
Ami kedves számomra: A két lányom, Nyla és Emmelyne, meg természetesen a lovaim.
Amit utálok: Azt jó sokáig tartana felsorolni...
Tulajdonom: Jelenleg a lovaim és a belőlük befolyó összegek képzik a vagyonom legnagyobb részét. De én fogom örökölni Édesvizet és a hozzá tartozó birtokokat atyám halála után.




Playby: Craig Parker
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Lord, nemes nagyúr


Tartózkodási hely : Sasfészek


TémanyitásTárgy: Re: Steffon Florent   Hétf. Jan. 29, 2018 5:58 pm

Elfogadva

Lord Steffon igen különleges karakter, akinek a különlegessége éppen abban rejlik, hogy kívülről nézve teljesen átlagos. Ugyanolyan gyermek volt mint bármely másik nemes kisfiú vagy leány, ugyanúgy fiatalon megházasodott és apa lett mint bármelyik másik. Azonban mégis ő volt az, akinek sikerült veszteségek nélkül túlélni a hosszú évekig tartó háborúzást és olyan magas pozícióba jutott mint a királynő pénzmestere. Ha ez kívülről nem is látszik rajta, de van benne valami, ami idáig elvezette, és biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendőkben is köszönhetünk majd neki érdekes fordulatokat.
Steffon elfogadva, köszöntünk az oldalon! Nincs más dolgod hátra, csak playbyt és titulust foglalni magadnak, utána pedig mehet is a játék!


(KATT A KÉPRE)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Steffon Florent
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Valar Morghulis :: Fellegvár könyvtára :: Akik a történelmet írták :: Karaktereink :: Lord-
Ugrás: