KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


 
Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Idövonal
305 AC - Az oldal történetének indulási ideje

304 AC - Ramsay Bolton és Jaenis Karstark eljegyzése

304 AC - Petyr Baelish és Margaery Tyrell eljegyzése

303 AC - Jaime Lannister felmentése a Királyi Őrségből, megválasztása mint Casterly-hegy ura és a Nyugat Őrzője

303 AC - Daenerys Targaryen Westerosra érkezése, a trón átvétele, Cersei Lannister száműzetése

303 AC - Petyr Baelish és Ramsay Bolton szövetségre lépése

303 AC - A hatodik évad vége
Chatbox
Vándorok
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (36 fő) Pént. Feb. 02, 2018 5:29 pm-kor volt itt.


Dalnokok zengték
Matters of Importance ● A Véreb & a Farkasfiók
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Arya Stark
Szomb. Márc. 07, 2020 6:10 pm


Reszkető-tenger
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Tenarie Adaire
Kedd Nov. 06, 2018 6:07 pm


Észak nem feleljt
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Laerys Drennelion
Pént. Nov. 02, 2018 1:27 pm


Halloweeni borzongás
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Margaery Tyrell
Csüt. Okt. 25, 2018 6:49 pm


Hírek
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Margaery Tyrell
Pént. Okt. 19, 2018 12:10 pm


A káosz egy létra
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Margaery Tyrell
Csüt. Szept. 27, 2018 6:32 pm


Dorne-i herceg fakó lovon
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Emmelyne Florent
Vas. Szept. 23, 2018 8:16 pm


Weddings are boring
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Arya Stark
Vas. Szept. 23, 2018 7:54 pm


Old debts - Arya & the Hound
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Arya Stark
Szomb. Szept. 22, 2018 6:29 pm


The Pink Wedding
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Arya Stark
Szomb. Szept. 15, 2018 8:24 pm


Vízi [Baratheon] Gendry
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Arya Stark
Vas. Szept. 09, 2018 12:44 pm


World of Witchers
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Arya Stark
Szomb. Szept. 08, 2018 11:08 pm


♕ Háttérhatalom kacatjai
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Margaery Tyrell
Szomb. Szept. 08, 2018 1:08 pm


Eredményhirdetés
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Balerion, az Iszonyat
Pént. Aug. 31, 2018 1:16 am


Hiányzásnapló
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Lysander
Csüt. Aug. 30, 2018 12:03 pm


World of Shadowhunters
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Vendég
Hétf. Aug. 27, 2018 7:05 pm


Clive Standen
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Rydan Blackwood
Szomb. Aug. 25, 2018 8:37 pm


Régi trükk
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Rongyos Herceg
Pént. Aug. 24, 2018 9:08 pm


Your destiny is written
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Jaqen H'ghar
Szomb. Aug. 18, 2018 10:16 pm


Resemblance
A Sarsfield-i Nagy lakodalom Emptyby Jaqen H'ghar
Szomb. Aug. 18, 2018 9:32 pm


Nyilvántartás
Lord
6 fő
Lady
8 fő
Ser
2 fő
Zsoldos
0 fő
Közrendű
2 fő
Vadak
0 fő
Keleti népek
3 fő
Mester
0 fő
Fattyú
0 fő
Éjjeli Őrség
0 fő
Nincstelen
3 fő
Összesen
24 fő

Megosztás
 

 A Sarsfield-i Nagy lakodalom

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Gylmissa Lannister
Lady, nemes úrnő


Tartózkodási hely : Jelenleg Sarsfield


A Sarsfield-i Nagy lakodalom Empty
TémanyitásTárgy: A Sarsfield-i Nagy lakodalom   A Sarsfield-i Nagy lakodalom EmptySzomb. Júl. 28, 2018 12:50 pm

Készülődök, vagyis jobban mondva a sok szolga dolgozik azon, hogy a szép öltözetem jól álljon rajtam. Nagy esemény lesz, díszes társasággal, különféle vendégekkel. Érzem, hogy nagyon finom anyag öleli körbe a testem, bár az eddigiektől eltérve több felület látható a telt idomaimból. Ha lett volna rá időm, akkor ellenkeztem volna, bár tudom jól, hogy Mirron akaratának kell engedelmeskednem. Mindig én húzom a rövidebbet, s megtanultam az évek során beletörődni az ő fura világába. Nem szeretek veszekedni, főleg vele nem. Az jobban izgat, hogy mi történt a családdal? Mi az a esemény, aminek így örülni kellene? Fényűzés a javából, s nekem annyit hagyott meg, hogy próbáljam meg élvezni. Nem mondok nagy hülyeséget, hogy egy picit izgatott vagyok, hiszen ilyen eseményeken van esélyem megismerni férfiakat, akik tán rászánják magukat, hogy elvegyenek. Bizakodok, hogy végre eljön a saját időm.
- Úrnő, sokkal szebb, mint eddig valaha is volt. - jegyzi meg az egyik női szolga. - Elkészültünk.
Biccentek csupán, miközben enyhe pír, azért költözik az arcomra. Elismeri egy másik nő a szépségem? Én nem láthatok semmit az alkotásból, csupán végigsimíthatok az anyagon. Az pedig nem ugyanaz az élmény. Vakságom miatt megtanultam elfogadni azt, hogy akikben egy picit megbízhatok, vagy közelebb kerültem, akkor annak a szavára adjak.
- Köszönöm – szólok vissza hozzá, miközben jelzem a kezemmel, hogy elmehetnek. Tudom, hogy többen vannak, mert egyedül nehéz lenne annak a bizonyos illetőnek. Hallom, ahogy bezárul az ajtó, s én magamra maradok a szobámban. Nyugodtan sétálgatok a szobámban, itt már egészen otthonosan mozgok vakon is. Tudom, hogy mi hol található, így nem fogok semmit se leverni, vagy elbukni valami tárgyban. Egyenesen szégyennek érezném, ha ki kellene hagyni ezen fontos eseményt. Mirron biztosan dúlna a méregtől, ami számomra nem jelentene túl sok jót. Végül leülök az ágyamra, s ott merengek magamban, mikor be nem kopog valaki.
- Igen? Szabad. - adok engedélyt az illetőnek, aki ki is tárja az ajtót, aztán odalépdel elém. Kíváncsi vagyok, hogy ki az, de mikor meghallom a hangját, akkor rögtön rájövök, hogy csupán az apám.
- Nagyon jól fest rajtad ez a ruha – érzem jól a hangján, hogy mennyire elégedett magával, s a végeredménnyel. Elhúzom az ajkaim, s meg sem köszönöm neki a megjegyzését. Elkezd bennem a feszültség nőni, de próbálok ellenállni a rám törő rossz érzéssel.
- Te vagy a legjobb Apa a világon – kenem be a szavaimat némi gúnnyal, mire ő csupán egy idétlen nevetéssel válaszol. A győzelem mámorát érzem belőle, hogy mennyire tud engem uralni. Sosem tudok Mirronnal normálisan beszélgetni, mert mindig itt kötünk ki.
- Mivel látom készen vagy, így mehetünk. Már csak rád várnak. - legszívesebben belerúgnék a lábába, de ahhoz nincs kellő merszem. Csupán felkelek a helyemről, mint valami mozgatható bábú. Mirron az én mozgatom. Felajánlom neki a karom, mert ha ellenkeznék, akkor biztosan szóvá tenné. Ő pedig belém karol, s sietős léptekre ösztönözve indul a lakomára, velem egyetemben. A lábaim szedem, s nem tudom miért kell ennyire sietni? Hallom, hogy közeledünk a nagy ebédlőhöz, ahol beszélgetés folyik a javából. Kik lehetnek ott? A feszültséget felváltja az izgatottság, amit észrevesz a vezetőm is.
- Nyugodj meg lányom, nem lesz rossz dolgod.
Most meg talán vigyorog? Legalábbis nekem ez jön át a hangszínének rezdüléseiből. Számolom visszafelé a lépéseket, s mikor megjelenünk az ebédlőben, akkor hirtelen csend veszi át a terepet. Nem tudom eldönteni, hogy ez most nekem szól, vagy a ház urának? Az asztalfő részéhez megyünk, ahol pár lépéssel elenged, s segítve nekem a megfelelő szék támlájára rakja a kacsóm. Ilyenkor rájövök, hogy azért van benne némi szeretni való is, bár az nagyon kevés. Megkapaszkodok a támlában, mikor hallom, hogy a közelemben apám fennhangon megszólaljon.
- Üdvözlök mindenkit ezen a díszes és örömteli eseményen. - kezdi zengő hanggal, miközben én figyelmesen tekintek a hang irányába. Próbálok valami bájos arckifejezést felvenni.
- Azért gyűltünk itt össze, mert bejelenteném, hogy a lányom végre elkelt!
Hogy micsoda? Jól hallottam? Elkeltem, s erről én nem tudok? Mi folyik itt? Nézek tanácstalanul, s erősen fogom a széknek a támláját. S kíváncsiságomra megjön a válasz is, hiszen Mirron sosem volt eltitkoló típus, legalábbis, ha jó közönsége van.
- Rongyos Herceg Urammal fogadtunk, s veszítettem. Nos meg is kapja a győztes a jutalmát, ami nem más, mint a lányom. - nem kell sok ahhoz, hogy össze ne essek ott hirtelen. Egyértelműen nem esik jól, hogy ilyen végső tettet mert ellenem tenni. A tulajdon lánya vagyok! Legszívesebben elmennék, de azzal rossz fényt vetnék magamra és Apámra. Erősen markolom a szék támláját. Képtelen vagyok megszólalni, s az apám újfent megszólal teljesen boldogságtól vezérelve.
- Nos Rongyos Herceg Uram, örül a nyereményének, aki mellett álldogál? - hangzik el, tőle, s én önkénytelenül fordulok a vélt irányba, hogy ott lehet a férfi. Arckifejezésem inkább fest a tehetetlenül vergődő kismadárhoz, mint egy bájos nőhöz.
- Foglaljunk helyet mindannyian és kezdődjék a lakoma! - hangzik a beszéd a ház urától, de én képtelen vagyok leülni. Még mindig nem tudom túltenni magam apám tettén, s vajon ez a Rongyos Herceg Úr miként fogadja, hogy esetleg nagyobb vagyon helyett, csupán egy nőt kap a nyakába? Egy teljesen vak nőt. Kénytelen vagyok sóhajtani, mert rossz kedvem van.
Vissza az elejére Go down

Rongyos Herceg
Rongyos Herceg



Tartózkodási hely : ⌁ Westeros és Essos


A Sarsfield-i Nagy lakodalom Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Sarsfield-i Nagy lakodalom   A Sarsfield-i Nagy lakodalom EmptyCsüt. Aug. 02, 2018 8:33 pm




Lady Gylmissa & Rongyos Herceg
The Big day?
Voltak elhibázott lépéseim, én nem tagadom. De igyekeztem mindig igaz, magamhoz hű szívvel kijönni belőle, az alakoskodás nem az én reszortom, de sajna az előfordul, hogy járok egy-két különleges helyen, mondjuk bordély - el se hinné az ember, hogy micsoda titkokat őriznek az ilyen falak. De voltam már bűnbarlangban is, igaz a kártya nem teljesen az én asztalom, és néha a fogadások túl is mennek egy kártyapartin, példának okáért most. Nyeremény, mely Sarsfieldre vitt.
Pénzre gondoltam, fegyverekre, lovakra, vagy akármi ilyen kaliberű dologra, ami biztos elfér a Szélfutták között, főképp, hogy minden felszerelésünket nem hozhattuk át Westerosra. Ehelyett...?
Kezdjük az elején, mikor besétáltam a hatalmas palotába, mindenhol szolgálók, és a retinámba égő oroszlánjelek. Lannisterek... Kissé giccses, de nem a végletekig, különleges hangulata volt az épületnek, mintha nyomott lenne, lezáratlan titkokkal, amik nem egy betévedőknek való. Átvezettek az étkezőbe, Lord Mirron rendkívül készséges volt, majd kimentette magát, hogy hozza is azt, ami engem illet. Nagyon sejtelmesen, és laposan viselkedett. Valami nem stimmelt, ott volt a levegőben, de nem tudtam megmondani, hogy mi. Bezárna? Miért? Azt sem tudja, hogy mi járatban vagyok, vagy igazán ki vagyok? Vakvágány eme gondolat, de akkor...? Zsarolás? Szerintem lassan rájött, hogy semmim sincs, elnézve a kopottas páncélt, az alatta lévő szürkés szövetet, zöldes köpenyet és meg nem tudható igaz nevem.
Nyílik az ajtó, jön is a Lord, kézen fogva egy fiatal, bájos hölgyeményt. Ellentéte a halott feleségemnek - aranyüstökös, hullámzó  fürtökkel; hófehér, hamvas bőr; kissé bizonytalan kiállás; szemét nem látni, ahogy pillái félig le vannak hunyva; kecses és törékeny. Igen, az utolsó rá a legmegfelelőbb. Elnézem, míg az apja a kezét egy szék támlájára helyezi, csak ekkor jövök rá igazán, nem lát, ezért vezették, ezért irányították, olyan, akár egy bábu, akit apja tökéletesen irányít. Lord Mirron nem is hazudtolja meg magát.
Szemöldököm a homlokom közepéig felfut, megdöbbenek. De a pillanatnyi döbbenetet átveszi a szomorúság - fájdalom, hogy nekem volt nejem. Volt egyszer egy nejem... Majd düh, hogy csak így nekem dobja a saját lányát, miközben azt se tudja, mi merre, hány méter. Szánalom a lány miatt, aki ebből sok mindent nem érthet, nem is láthat és ez a vakság örökre szól. Kalitkában a kismadár.
Köhintek egyet. - Lord Mirron... - kezdenék bele, de mit mondhatnék hogy erről szó sem volt? Valóban nem neveztük meg a nyereményeinket, így a kiskaput kijátszhatja ellenem. - Kötve hiszem, hogy a lánya lenne a megfelelő nyeremény, ő ennél sokkal... - pillantottam a szóban forgó hölgyre, kinek még csak a nevét sem tudtam, és ki sosem fogja az enyémét sem megtudni. - ... Értékesebb. - fejeztem végül be.
Őszintén szólva nem akartam elvenni, nem azért, mert vele lett volna hiba, hanem egyszerűen a házas életemnek akkor vége volt, mikor megtaláltam az elszenesedett holttesteket.
Tudtam, hogy Westeroson, de még Essosban is rengeteg a felsőbb körökben az érdekházasság, de én nem házasodtam érdekből, és nem is akartam. Nem kívánom senkinek sem, hogy olyanhoz menjen hozzá, akit nem szeret, és nem szerethet meg. Ő neki miért kéne? Nem az én életem, hanem az övé, persze...
Jó magam sem akarok leülni, eszemben sincsen, úgy tűnik, menyasszonyomnak sem, legalább ennyi tartás van benne apja ellen. Lord Mirron könnyedén és tiszta szívvel szabadulna meg a lánytól, én pedig megkapok egy vak, fiatal, tapasztalatlan, gyönyörű porcelánbabát, hol ebben a méltányosság? Ő kinek magának kéne döntenie?
- A lánya még nem kelt el, Lord. Egy házasság beleegyezéseken alapul és tudtommal egyikőnk sem adta meg. - Sajnálom őt, és az arcáról semmi sem íródik le, ahogy itt áll mellettem. De  én nem fogom vezetni és mozgatni, mint az apja. Szabad akarattal és gondolattal rendelkezik, míg itt van. Vajon mi jár a fejében? Talány, ki megfejtésre vár. Nem tudok szemébe tekinteni, hogy kiolvassam a válaszokat belőle, noha Lord Mirron annál kézenfekvőbb alany. - Ha az Ő szava helyett a Lord dönt, attól még az én szavamnak állnia kell, hiszen az én hátam mögött senki sem áll, hogy döntsön. - Patthelyzet, és ilyenkor mit tegyen az ember? Elvonulhatnék, vissza sem nézhetnék... Egy zsoldostól kitelik. Figyelem, ahogy a provokációm hatásai előjönnek rajta. A vihar előtti csend, mindjárt kitörik a káosz. Caggo gondoltad volna, mikor reggel elváltunk, hogy éppen egy házasságba akarnak belevetni?

⌁ Remélem megfelel ⌁
Vissza az elejére Go down
 
A Sarsfield-i Nagy lakodalom
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Valar Morghulis :: Westeros :: Nyugatföldek-
Ugrás: